Következetesség és határozott értékőrzés rejlik a közvetlen kapcsolatok és a mosolyok mögött – Ferenc pápa öröksége és hagyatéka a PestiSrácok tükrében.
Az egyediség érdekében a szöveget így alakítanám át: **A következetesség és az erőteljes értékőrzés titkai: A közvetlenség és a mosoly mögött - Ferenc pápa öröksége és hagyatéka** *Írta: Kovács Attila, 2025. április 21.* Ferenc pápa tanításaiban a következetesség és az értékek iránti elköteleződés áll a középpontban. Mosolya és közvetlen kapcsolatai révén képes volt közel hozni az emberekhez a hit mélységeit, miközben megőrizte a hagyományok tiszteletét. E szöveg célja, hogy feltérképezze azt a gazdag örökséget, amelyet Ferenc pápa hagyott ránk, és bemutassa, hogyan formálhatja ez a jövőnket.
Amint arról folyamatosan frissülő hírfolyamunkban portálunkon is beszámoltunk, ma hajnalban elhunyt Ferenc pápa. Az argentin származású egyházfő távozásával minden idők egyik legközvetlenebb pápája hagyott itt bennünket. Ferenc pápa személye, valamint tizenkét éves regnálása több tekintetben is különleges volt, utódjára pedig komoly feladat hárul majd azzal, hogy a Ferenc által rá hagyományozott örökséget tovább vigye.
Már pápává történő megválasztása is különleges volt, hiszen a katolikus egyház kétezeréves történelmében általában az aktuális egyházfő elhunytával választanak új pápát. Jorge Mario Bergoglio érsek azonban úgy lett egyházfővé választva, hogy elődje, XVI. Benedek pápa megromlott egészségi állapota folytán lemondott. 2013. március 13-án ült össze a pápaválasztó konklávé, amelynek eredményeként az ötödik választási kör után szállt fel a fehér füst és hirdették ki, hogy: "Habemus Papam".
Jorge Mario Bergoglio, Buenos Aires érseke, nemcsak Róma püspökévé választották meg, hanem a római katolikus egyház vezetőjévé is vált. Talán kevesen tudják, hogy Bergoglio érsek nem hirtelen felindulásból került a pápai trónra, hiszen már nyolc évvel ezelőtt, II. János Pál pápa halála után is szóba került a neve. A 2005-ös konklávé során Ratzinger bíboros végül a pápa címet nyerte el, de Bergoglio érsek már a harmadik szavazási fordulóban is jelentős támogatottságot tudhatott magáénak, hiszen negyven szavazatot kapott. Ennek nem volt véletlen oka: a konklávé résztvevői jól tudták, hogy Buenos Aires érseke egy kiemelkedő személyiség, aki hitelesen végezte munkáját, és hívei körében óriási tiszteletnek örvendett.
Az emberközpontú jezsuita
Jorge Mario Bergoglio 1936. december 17-én látta meg a napvilágot Buenos Aires szívében. Mint sok argentin, ő is egy olasz bevándorló család sarjaként nőtt fel, édesapja a vasúti szektorban dolgozott. Fiatal korában nemcsak a spanyol nyelvet sajátította el, hanem ősök nyelvén és angolul is tanult, ami jelentősen hozzájárult széles látókörének kialakulásához. Vallásos neveltetése mellett egy súlyos betegség is formálta életét, ami arra ösztönözte, hogy Isten szolgálatába álljon. Mindössze 22 évesen lépett be a jezsuita rendbe, ahol a szolgálat során fokozatosan megerősödött benne a vágy, hogy elkötelezett hívőként éljen. Érdekes módon, csak 33 éves korában szentelték pappá, ami a hitének és elhivatottságának mélységét is tükrözi.
Papi szolgálata kezdetén azonnal felfigyeltek arra a különleges jellemzőre, amely később pápává választása után világszerte ismertté vált. Hamarosan elterjedt róla, hogy miközben hűen követi Isten tanításait és hirdeti azok csodálatos üzenetét, mindvégig megőrizte emberiességét és szerethetőségét. Határozottan elutasította a hiúságot és minden olyan aspektust, amely a papi életben a felszínes önképet erősíti. Hívei nem csupán plébánosként, hanem később püspökként, majd Buenos Aires érsekeként is az egyszerűség, közvetlenség és a valódi alázatosság jellemzőjeként emlegették. Egy klasszikus példa erre, hogy az érseki palota legszegényesebb lakosztályában élt, és érsekként is gyakran a városi tömegközlekedést választotta, hogy így közelebb kerülhessen az emberekhez.
A Buenos Aires-i érsek, Jorge Mario Bergoglio, 2008-ban jelentős szerepet játszott a katolikus egyház életében. Az ő vezetése alatt számos reformot kezdeményezett, amelyek célja a közösség szolgálata és a szegények támogatása volt. Forrás: Wikipedia.
Ez a fajta életvitel azonban nem azt jelentette, hogy elfordult volna a társadalmi igazságtalanságoktól, vagy megalkuvó módon becsukta volna a szemét a valóság elől. Ellenkezőleg, érseki rangját és az abban rejlő lehetőségeket arra használta, hogy a jó ügyek szolgálatába állítsa. Nem riadt vissza attól sem, hogy főpapként hangot adjon a szegények, az elesettek és a méltatlan körülmények között élő sokgyermekes családok védelmében. Amikor szükség volt rá, bátran bírálta az argentin kormányzatot és a korrupt politikai elit képviselőit. Személyisége és életvitele révén rendkívül népszerűséget vívott ki magának, ami miatt a korabeli baloldali vezetés viszonya vele nem volt éppen felhőtlen.
Assisi Szent Ferenc nyomában járva Assisi Szent Ferenc, a szegénység és alázat szimbóluma, életmóddal és tanításaival örökre megváltoztatta a világot. Az ő nyomdokain haladva felfedezhetjük azokat az értékeket, amelyek ma is relevánsak: a természet szeretete, az emberek közötti kötődés és a belső béke keresése. Ferenc, aki a gazdagságot és hatalmat hátrahagyva választotta a szegénységet, arra tanít minket, hogy a valódi boldogság nem a materiális javakban, hanem a lélek gazdagságában rejlik. Az ő példája arra ösztönöz minket, hogy értékeljük a körülöttünk lévő világot, és nyitott szívvel közelítsünk másokhoz. Járva Assisi utcáin, érezhetjük a szent jelenlétét, ahogy a történelmi épületek között sétálva a múlt és a jelen egybefonódik. A természet csodái, a madarak csicsergése és a fák susogása mind visszahozzák Ferenc szellemiségét. Az ő hite és elkötelezettsége a teremtett világ iránt inspiráló példa számunkra, hogy vigyázzunk bolygónkra és élőhelyünkre. Szent Ferenc nyomában járva nem csupán a szellemi úton indulunk el, hanem egy mélyebb megértésre is szert teszünk az élet igazi értelméről. Az ő tanításaival gazdagodva, mindannyian hozzájárulhatunk egy békésebb és szeretetteljesebb világ megteremtéséhez.
Az egyetemes katolikus egyház berkeiben már az ezredfordulón is jelentős tekintélynek örvendett, és a Szentszék környékén elismert személyiséggé vált. II. János Pál pápa halála után sok bíboros szívesen látta volna őt Róma püspökeként, hiszen a későbbi pápává választott Joseph Ratzinger bíboros után ő kapta a legtöbb szavazatot. 2013-ban, amikor XVI. Benedek lemondott, a konklávé egyértelműen Bergoglio érseket támogatta, aki végül az ötödik választási fordulóban a római katolikus egyház vezetőjévé választották.
Bár Jorge Mario Bergoglio érsek a katolikus egyház 266. pápája lett, mégis számos tekintetben az első volt. Őt megelőzően soha nem volt argentin egyházfő, sőt, Amerikából és eleve a déli féltekéről sem választottak még senkit pápává Bergoglio érsek előtt. Szintén ő lett az első jezsuita pápa. Külön említést érdemel a névválasztása, s nemcsak azért, mert előtte soha nem választotta senki a Ferenc nevet, de azért is, mert esetében nagyon is tudatos és sokatmondó volt a világhírű, szerzetesrend-alapító, Assisi Szent Ferenc nevének felvétele. Ezzel is egyértelművé kívánta tenni, hogy pápaként is ugyanazt a szellemiséget kívánja képviselni, amit Buenos Aires érsekeként képviselt: a szegények, elesettek képviseletét, és az egyszerűséget. Róma püspökeként szolgált tizenkét éve emberi- és papi értelemben is méltónak bizonyult korábbi életútjához, valamint egyházfői névválasztásához. Emberi- és egyházfői öröksége
Ferenc pápa valódi példaképként jelenik meg a szerénység és közvetlenség terén, még egyházfői szerepében is. Számos alkalommal tanúi lehettünk annak, hogy a hagyományos protokollt figyelmen kívül hagyva, bátran beleveti magát a hívek tengerébe. Akár egy közös szelfire is hajlandó volt, szívből jövő mosollyal, vagy éppen váratlanul odalépett az ünneplőkhöz, hogy megsimogasson egy kisgyermek arcát, vagy áldást adjon valakinek. Ezek a pillanatok nemcsak a hitüket erősítik meg sokakban, hanem a pápa emberi oldalát is csodálatosan tükrözik.
Hasonlóan ahhoz, ami Buenos Airesben is jellemezte, itt is mellőzte a titulussal őt megillető járandóságok nagy részét, különösen a luxust, például pápaként is a régi mellkeresztjét viselte. Különleges döntése volt, hogy nem költözött be a pápai lakosztályba, helyette a Domus Sanctae Marthae nevű vendégházban töltötte mindennapjait. Szentmiséi, áldásai legfőbb jellemzője a derű, a széles, őszinte mosoly volt, amely a más felekezetű, vagy éppen ateista milliók szemében is rokonszenvet volt képest ébreszteni személye iránt.
Ami az egyházfői tevékenységét illeti, tizenkét éves regnálása alatt jelentős örökséget teremtett. Egyaránt képviselte a hagyományos értékeket és volt nyitott a változásokra, amikor szükségesnek látta. Számos kérdésben, például a cölibátus ügyében, határozottan állt ki a kétezer éves tradíciók mellett. Különösen figyelemre méltó, hogy a családot helyezte a középpontba, és következetesen ösztönözte a keresztény közösségeket arra, hogy támogassák a szegényeket és a rászorulókat, megmutatva ezzel az irgalom és a szolidaritás fontosságát.
Bartolomeo, Konstantinápoly pátriárkája, Jeruzsálemben tett látogatást. Kép forrása: Wikipedia.
Ahogyan Buenos Aires érsekeként, úgy pápaként is bátran vállalta, hogy kifejezze nézeteit a közélet és politika különféle vonatkozásaiban. Elkötelezett támogatója volt a párbeszédnek, amely kiterjedt a különböző vallási közösségekre, társadalmi csoportokra és azok kölcsönhatásaira. Világosan felismerte, hogy Európa eltávolodott a hagyományos, keresztény értékekre épülő útjától, és arra ösztönözte a közösségeket, hogy térjenek vissza ezekhez az alapvető elvekhez.
Elérkezett az idő, hogy közösen formáljunk egy olyan Európát, amelynek középpontjában nem csupán a gazdaság, hanem az emberi méltóság és az elidegeníthetetlen értékek szent volta áll. Európa bátran vállalja múltját, és bizakodva tekint a jövő felé, hogy jelenét teljes mértékben és reménnyel élhesse meg. Rá kell döbbennünk, hogy a megfélemlített, önmagába zárkózó Európa ideje lejárt; ideje, hogy előtérbe helyezzük a főszereplő Európát, amely a tudományok, a művészetek, a zene és az emberi értékek, valamint a hit hordozója. Olyan Európát alakítsunk ki, amely az eget kémleli, eszményképeket követ, megvédi az embert, és biztos, szilárd alapokon haladva értékes viszonyítási pontként szolgál az egész emberiség számára.
(Ferenc pápa beszéde az Európai Parlamentben 2014. november 25-én)
Ferenc pápa és a magyar nép kapcsolata különleges jelentőséggel bír. A Szentatya látogatásai és üzenetei mindig is hangsúlyozták a hit, a szeretet és az összetartozás fontosságát. A magyar kultúra gazdagsága és történelmi öröksége inspirálóan hatott rá, miközben a pápa szavaival erősítette a közösségi összefogást és a keresztény értékek melletti kiállást. Az őszinte párbeszéd és a kölcsönös tisztelet jellemzi ezt a kapcsolatot, amelyben Ferenc pápa nemcsak lelki vezető, hanem a remény és a béke szószólója is a magyar emberek számára.
Magyarország, a Géza fejedelem és Szent István által megalapozott keresztény értékek örököse, büszkén említheti, hogy Ferenc pápa két alkalommal is tiszteletét tette hazánkban. Először 2021 szeptemberében érkezett, hogy megáldja a 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjét a Hősök terén, ahol több mint százezer hívő gyűlt össze. Másodjára 2023 áprilisában látogatott el hozzánk, ezúttal több napos program keretében. E látogatás során találkozott a magyar egyház vezetőivel, papokkal, diakónusokkal és lelkipásztori munkatársakkal. Meglátogatta egy helyi gyermekotthont, találkozott menekültekkel, és részt vett a Papp László Sportarénában megrendezett ifjúsági találkozón is. Utolsó napján a Kossuth téren celebrált ünnepi szentmisével zárta látogatását, amely még inkább megerősítette a közösség hitét és összetartozását.
A Vatikáni Média által közzétett felvételen Ferenc pápa (b) magánkihallgatáson fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt a Vatikán falai között, 2022. április 21-én. Ez a látogatás a kormányfő első hivatalos útja az április 3-i parlamenti választás óta. Fotó: MTI/Vatikáni Média
Ferenc pápa nem csupán Magyarországon tett látogatásai során, hanem a Vatikán falai között is többször találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel, akit személyes audienciák keretében fogadott. Az egyházfő többször is méltatta a magyar családpolitikát, amely a világ színpadán is figyelemre méltó értékeket képvisel. Ezen túlmenően, Ferenc pápa és Magyarország véleménye egybehangzóan állt az orosz-ukrán háború ügyében, hiszen mindketten a béke iránti elkötelezettségük mellett foglaltak állást a konfliktus kezdete óta.
Összegezés
Ferenc pápa vezetése alatt a katolikus egyház olyan időszakot élt meg, amikor a hagyományos értékek és a kereszténység maga is válságos helyzetbe került. Mindennapjainkat háborúk és viszálykodások árnyékolják be, és ebben a zűrzavaros környezetben a pápai szó, amely az emberi méltóság és a béke hirdetése, gyakran elveszik a fegyverek zajának háttérzajában. Ferenc pápa tehát komoly kihívásokkal nézett szembe főpásztori tevékenysége során, ám ennek ellenére sikerült irányt mutatnia és egy inspiráló jövőképet felvázolnia. Utódja előtt nem könnyű feladat áll, hiszen a hagyományok és a modern világ közötti egyensúly megtalálása minden eddiginél sürgetőbbé vált.
Ferenc pápa egészségi állapotáról már jó ideje több hír is napvilágot látott. Mégis, van valami különös, szinte misztikus abban, hogy éppen Krisztus Urunk feltámadásának szent ünnepén hívta magához őt a Teremtő. Nincsenek véletlenek... Nyugodjon békében Ferenc pápa!
Vezető kép: MTI/AP/Andrew Medichini
Persze, szívesen segítek! Kérlek, írd meg, mit szeretnél, hogy a hozzászólásban szerepeljen, vagy milyen témáról van szó, és én átfogalmazom számodra egyedivé!
Kapcsolódó témák: Ferenc pápa, a római katolikus egyház vezetője Ferenc pápa, mint a római katolikus egyház feje, nem csupán vallási vezető, hanem egy globális társadalmi és etikai iránytű is. Az ő pápasága alatt számos fontos téma került a középpontba, mint például a szegénység elleni küzdelem, a környezetvédelem, valamint a migráció és az emberi jogok védelme. Ferenc pápa hitelesen képviseli a katolikus egyház céljait, miközben arra ösztönzi a híveket, hogy aktívan részt vegyenek a társadalmi igazságosság előmozdításában. Az ő vezetése alatt a vallásos közösségek közötti párbeszéd és együttműködés is hangsúlyt kapott, így a katolikus egyház szerepe a modern világban egyre inkább a béke és az egység szolgálatára összpontosít.
