Lehetséges-e nyilvánosságra hozni a doppingellenes szabályokat megszegő profi sportolók nevét az interneten?

A doppingellenes szabályokat megsértő hivatásos sportolók nevének az interneten történő közzététele ellentétes az uniós joggal, az arányosság elve ugyanis megköveteli az adott egyedi eset sajátos körülményeinek figyelembevételét, olvasható az EUB oldalán.

Négy hivatásos sportoló, aki megsértette1 a doppingellenes szabályokat, osztrák bíróság előtt vitatja, hogy nevüket, az érintett sportágat, a sporteseményekből való kizárásuk időtartamát, valamint a kizárás okait közzétették vagy közzéteszik az interneten, nevezetesen a független osztrák doppingellenes szervezet (NADA Austria) és az osztrák doppingellenes jogi bizottság (ÖADR) honlapján.

Ausztriában a közzétételi kötelezettséget jogszabály határozza meg. Ennek fő célja, hogy a sportolókat elriassza a doppingellenes normák megszegésétől, így elősegítve a doppingolás megelőzését. Emellett fontos aspektusa, hogy a doppingellenes szabályok kijátszását is megakadályozza, mivel a felfüggesztett sportolóról tájékoztatják azokat, akik esetleg szponzorálnák vagy foglalkoztatnák őt.

A négy érintett sportoló véleménye szerint ez a nyilvánosságra hozatal sérti az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) előírásait.

E tekintetben az osztrák bíróság a GDPR értelmezésével kapcsolatban fordult az Európai Unió Bíróságához.

Indítványában - a GDPR szövegének, hátterének és céljainak alapos elemzését követően - Dean Spielmann főtanácsnok komoly kétségeit fejti ki a szóban forgó közzététel szükségességét illetően, tekintettel az elérni kívánt két célkitűzésre.

A főtanácsnok véleménye szerint a név szerinti, azonban az érintett szervezetekre és sportszövetségekre korlátozott közzététel, amely például álnevesített internetes publikációval párosul, kedvezőbb módot kínál a személyes adatok védelmének biztosítására. Ez a megközelítés jobban összhangban áll az adattakarékosság elvével, így mindkét cél, a védelem és a hatékonyság, elérhetővé válik.

Ráadásul úgy tűnik, hogy a közzététel különböző elemeinek (név szerinti, korlátlan, szisztematikus és automatikus jelleg) kombinációja bizonyos körülmények között a szóban forgó személyek személyes adatainak védelméhez való jogba való olyan beavatkozáshoz vezethet, amely nem felel meg a különböző fennálló érdekek közötti kiegyensúlyozott mérlegelés követelményének.

A főtanácsnok ezért úgy véli, hogy a személyes adatok közzétételére vonatkozó olyan kötelezettség, mint amilyenről itt szó van, csak annyiban megengedett, amennyiben - tekintettel az elrettentésre és a doppingellenes szabályok kijátszásának megakadályozására irányuló célokra - arányos marad, különösen a közzététel hatálya és időtartama tekintetében, figyelemmel a konkrét körülményekre is. Ennek vizsgálata az osztrák bíróság feladata.