Lehull a lepel: Vajon tényleg elérkezett az idő, hogy Európában a rovarok kerüljenek az étkezőasztalunkra? - Agrárszektor
A decemberi Agrárszektor konferencián már 11. alkalommal kerülnek átadásra a kiemelkedő agrárdíjak, amelyek 10 különböző kategóriában várják a jelentkezőket. Ezek a díjak lehetőséget biztosítanak az ágazat bármely kiváló szakmai tevékenységet folytató szereplője számára, hogy elismerésben részesüljön.
A rovaralapú élelmiszerek várhatóan nem fogják kiszorítani a hagyományos húsféléket a piacról. A Nature Sustainable Agriculture című tudományos folyóiratban nemrégiben publikált kutatás alapján a rovarfogyasztás népszerűsítése, mint a hús fenntartható alternatívája, eddig főként kudarcot vallott. Ennek legfőbb oka a rovarok rendszeres fogyasztásával kapcsolatos általános ellenérzés, valamint a kulturális eltérések, amelyeket a Magyar Állattenyésztők Lapja is említ.
Az utóbbi évek során a rovartenyésztés és -fogyasztás egyre inkább a fenntartható húsalternatívák között kapott helyet, mint a környezetbarát megoldások egyik éllovasa. Noha sokan hangoztatják a rovarok állítólagos ökológiai előnyeit, a valóság az, hogy a tücskök, szöcskék vagy hangyák mint fő táplálékforrás elfogadása még mindig elképzelhetetlennek tűnik, főleg a nyugati országokban, ahol a hagyományos táplálkozási szokások iránti vonzalom erősen él.
Az Egyesült Államokban és Európában végzett kutatások rávilágítanak arra, hogy míg a megkérdezettek 91%-a nyitott a növényi alapú húspótlók kipróbálására, csupán körülbelül 20%-uk fontolgatná a rovarok fogyasztását. E mögött nem csupán a kulturális normákból fakadó "undor" érzése áll, hanem gazdasági akadályok is jelentkeznek. A tanulmány arra is rámutat, hogy a legtöbb vállalat, egyes fehérjeszeleteket gyártó start-up cégeket kivéve, inkább az állati takarmányozásra szánt rovartenyésztésre - például fekete katonalegyek tenyésztésére - összpontosít, mintsem az emberi fogyasztásra szánt rovarok előállítására.
E kihívások tükrében nehéz elképzelni, hogy a rovaralapú élelmiszerek valóban képesek lennének jelentős mértékben helyettesíteni a hagyományos húsféléket - áll a tanulmány. Sokan hangoztatják, hogy szívesen fogyasztanának fenntartható gazdálkodásból származó élelmiszereket, ám a nyugati országokban viszonylag alacsony az átállás a vegetáriánus vagy vegán étrendre. Közben a globális húsfogyasztás várhatóan tovább emelkedik az elkövetkező évtizedekben, amit a fejlődő jómódú társadalmi rétegek növekvő kereslete fog hajtani, különösen olyan országokban, mint Kína.
Korlátozott erőforrások állnak a rendelkezésünkre és azokat a legígéretesebb alternatívákra kell fordítanunk
- nyilatkozta állítólag Dustin Crummett, a tanulmány társszerzője és az Insect Institute ügyvezető igazgatója.
Hozzátette továbbá, hogy a tenyésztett rovarok következetesen a legalacsonyabb pontszámot érik el a húspótlók közül és a tényleges piacuk hihetetlenül kicsi, még azokon a helyeken is, ahol hagyománya van a rovarok fogyasztásának. Crummett megjegyezte, hogy bár voltak erőfeszítések a rovarok beépítésére olyan termékekbe, mint az energiaszeletek és a kenyér, ezek nem eredményeztek olyan életképes alternatívákat, amelyek valóban képesek lennének helyettesíteni a húsfogyasztást.
Az ügyvezető igazgató kiemelte, hogy a rovarok fogyasztásának kérdése körül sokat vitatkoznak, de a helyzet nem mutat jelentős elmozdulást. Az emberek többsége továbbra is elutasítóan viszonyul ehhez a táplálkozási formához, mivel sok esetben a rovarok fogyasztásának nincs mélyen gyökerező kulturális háttere. Ahogyan az új élelmiszerek esetében általában, úgy a rovaralapú ételek bevezetése is nehezen boldogul a régóta fennálló gasztronómiai szokásokkal, és sokszor a mélyen rögzült "undorreakciókkal" kell megküzdenie. Vegyük például a növényi alapú táplálkozásra való áttérést népszerűsítő mozgalmakat; annak ellenére, hogy ezek a kezdeményezések egyre erősebbek, a vegetáriánus és vegán étrend még mindig nem tudta kiszorítani a hagyományos mediterrán vagy a klasszikus kiegyensúlyozott étrendet.
Egy hagyományosan fogyasztott élelmiszer, mint például a hús – amely az emberi evolúció kísérője évezredek óta – növényi alapú alternatívákkal való helyettesítése komoly kihívások elé állít minket, mind táplálkozási, mind kulturális szempontból. Az alternatív termékek piacán működő vállalatok gyakran úgy vélik, hogy "félig-meddig" kell találkozniuk a fogyasztók igényeivel, azzal, hogy az új termékeket könnyen hozzáférhetővé és vonzóvá teszik. Ezzel szemben ahelyett, hogy csupán az erkölcsi meggyőződéseikre támaszkodnának, fontosabb, hogy valódi élményt nyújtsanak a felhasználóknak.
Az alternatív termékek elfogadása a lakosság körében valószínűleg csak akkor válik lehetővé, ha ezek ténylegesen versenyezni tudnak a hagyományos termékekkel az íz, az ár és a kényelem szempontjából, valamint képesek hatékonyan kielégíteni a táplálkozási igényeket. Legfontosabb, hogy a gyártóknak meggyőzően kell bizonyítaniuk, hogy az általuk kínált helyettesítő termékek környezetbarátabbak és egészségesebbek. Jelenleg azonban ez a bizonyítás még nem történt meg.
