Ma elindul a vatikáni szentév, és ez egy különleges alkalom, amikor azok, akik átlépik a kaput, bűnbocsánatot nyerhetnek. Fontos megjegyezni, hogy ez a kegyelem nem mindenkire érvényes.

A Szent Péter-bazilika szent kapujának megnyitásával 2024. december 24-én kezdetét veszi a szentév, amely különleges és jelentőségteljes időszakot jelent a katolikus egyház és Róma történetében. Ez az esemény nem csupán a hívők számára, hanem az egész város életében is meghatározó pillanatot képvisel, tele lelki megújulással és közösségi ünnepléssel.

Ferenc pápa nem éppen a régi vatikáni hagyományok lelkes híve – sőt, néhányat közülük már el is törölt –, mégis, a Vatikán gazdag történelme számos tradíciót őriz. Nemrégiben figyelemfelkeltő esemény történt: a Szent Péter-bazilikában áttörték azt a falat, amely elzárta a szent kaput a külvilágtól. Ezt követően előkerült egy fémdoboz, amely a legutóbbi szentév végén került elrejtésre. A dobozban egy kisebb szelencében a jubileumi év központi jelképei lapultak: a kapu kinyitásához szükséges kulcs, az ajtó kilincsei, egy pergamen a legutóbbi jubileum záró dokumentumával, négy aranykő, valamint különböző pápai érmek. Az a rítus, amely a szentév megnyitásának visszaszámlálását hirdeti, „Recognitio” néven ismert.

Szenteste elérkezik a régóta várt esemény: Ferenc pápa megnyitja a szent kaput. E pillanattól kezdve Róma, az örök város, a "Giubileo" varázslatos világában éli mindennapjait. Ezt a kifejezést használják olaszul a 25 évente megrendezett szentév ünneplésére.

A szent kapu megnyitásának ünnepélyes szertartását 1500-ban VI. Sándor pápa indította el, ezzel létrehozva egy hagyományt, amely azóta is folytatódik. Az ajtó, amely a szertartás középpontjában áll, az évek során többször is cserére szorult, hiszen az idő vasfoga nem kímélte. A 20. században, a második világháború időszakában, XII. Piusz, akit a "csend pápájaként" ismernek, rendelt meg egy új ajtót, amely ma is ékessége a szent kapunak. Érdekesség, hogy a tényleges megbízás egy Ludwig Kaas nevű német prelátus, teológus nevéhez fűződik. Az új kapu 1949 karácsony estéjén készült el, éppen időben az 1950-es szentév megnyitására.

Ez az új "Porta Santa" az üdvösség történetének jeleneteit mutatja be, és a domborműveken kívül két feliratot is tartalmaz, amelyek a háború utáni évek különleges körülményeiről szólnak. Az elülső oldalon Ludwig Kaas neve szerepel, a hátoldalon pedig az adományozóké látható. Az a tény, hogy a patrónust a feltűnőbb elülső oldalon,

Az adományozók nevei gyakran csak a háttérben, szinte észrevétlenül jelennek meg, ami sok kérdést vet fel, és felkeltette a neves svájci teológus, Hans Küng figyelmét is. Úgy véli, ez a gyakorlat a régi római tradíciók öröksége, amelyek arra utalnak, hogy másoknak kell vállalniuk a költségeket a mi sikereinkért...

A pápa nem csupán megnyitja a Szent Péter-bazilika szent kapuját, hanem a szentév végén ő is "falazza be" azt. A lateráni Szent János-bazilika szent portáját néhány nappal később, december 29-én fogják megnyitni. 2025. január 1-jén a Santa Maria Maggiore-bazilika, míg január 5-én a Szent Pál-bazilika szent kapuja is nyitva áll majd. A szentév zárására 2025. december 28-án kerül sor, és a Szent Péter-bazilika esetében a befejezés 2026. január 6-án történik.

A nyitott kapuk őrzése éjjel-nappal folyamatos vigyázatot igényel. Valaha a Szent Péterről és Pálról elnevezett lovagok feladata volt, hogy megóvják ezeket a bejáratokat, később pedig neves és jámbor férfitársulatok vállalták ezt a megtisztelő feladatot ünnepélyes keretek között. A szent kapun való belépés engedélyezett, míg a kilépés szigorúan tilos, csupán a szentév utolsó napján engedélyezett, amikor a zarándokok is búcsút vehetnek a bazilikától.

A szent kapuk bezárásának ceremóniája éppolyan fenséges és szimbolikus, mint azok megnyitása. A különleges fémdobozba elhelyezik a szentévi bulla másolatát, valamint azokat az okmányokat, amelyek a szent kapuk nyitásáról és zárásáról tanúskodnak. Ezen kívül a szentévi emlékérmek egy-egy példányát is gondosan elrakják. A zárókövet, amelyet a kereszt szimbolikusan jelöl, az arany vakolókanál és kalapács segítségével maga a pápa, vagy a bíborosi legátus helyezi el, ezzel megpecsételve a szent kapuk jelentőségét.

Aki átlépi a kaput, vagy felkeresi az erre a célra kijelölt zarándokhelyeket, szent helyeket, és ott imádkozik, gyón, valamint áldozik, bűnbocsánatban részesülhet. Azonban ez a lehetőség nem mindenkire érvényes.

Az új geopolitikai realitások az 1950-es szentévre is hatással voltak. A Hittani Kongregáció, a Szentszék teológiai ügyekben illetékes hatósága (ma Hittani Dikasztériumnak nevezik), 1949. július 1-jén kiátkozással fenyegette meg azokat a híveket, akik kommunista nézeteket vallanak, sőt, még terjesztik is azokat. Következésképpen a szentév folyamán sem számíthattak bocsánatra. A penitenciáriusoknak, tehát azoknak a főpapoknak, akik a pápa nevében bűnbocsánatot adhatnak, hivatalosan megtiltották, hogy a kiátkozással sújtott kommunistáknak bármiféle engedményt adjanak - hacsak korábban nem mutattak "őszinte és hatékony megbánást".

Amilyen joviálisan írt Giovannino Guareschi a katolikusok és a kommunisták szembenállásáról a Don Camillo és Peppone kapcsolatáról szóló köteteiben, olyan könyörtelen volt a XII. Piusz által vezetett egyház antikommunizmusa. Olaszországban azonban, ahol akkoriban szinte minden második családban volt egy kommunista, a Kúria e politikáját aligha lehetett átültetni a gyakorlatba. Ezeket a dekrétumokat hivatalosan a mai napig nem helyezték hatályon kívül, bár senki se veszi komolyan őket.

A következő, 1975-ben rendezett Giubileó teljesen eltérő atmoszférát sugárzott, hiszen a 1962-1965 között zajló II. vatikáni zsinat utáni megújulás szelleme határozta meg. Később, 2000-ben II. János Pál úgy döntött, hogy ez az esemény az új évezred kezdetének szimbolikus pillanataként szolgál.

A 2024-es szentév elindítását Ferenc pápa a "Spes non confundit" - azaz "A remény nem csal meg" - című bullájával jelentette be. Ez a 25 pontból álló dokumentum számos javaslatot és felhívást fogalmaz meg, amelyek célja a börtönökben élők, a betegek, az idősek, a szegények, a bevándorlók és a fiatalok támogatása.

A pápa legújabb bullájában sürgeti a szegény országok adósságainak törlését, hangsúlyozva a születések számának növelésének fontosságát. Emellett felszólal a migránsok méltó befogadásáért és a teremtett világ tiszteletének megőrzéséért. Kiemeli, hogy szükség van egy alap létrehozására, amely az éhezés felszámolására irányul, és ezt a fegyverkezésre szánt forrásokból kellene finanszírozni.

valamint diplomáciai törekvéseket a tartós béke kialakítása érdekében.

Turisták tízmillióit várják az örök városba

A szentév turisztikai szempontból rendkívüli jelentőséggel bír: 2025-ben körülbelül 32 millió látogató érkezésére számítanak Rómába és a Vatikánba. A zarándokok célja, hogy átlépjék a szent kaput, miközben a bűnbocsánat iránti vágy motiválja őket.

Róma városa több milliárd euró állami és európai uniós forrást csoportosított át a turisztikai helyszínek, közlekedési csomópontok, parkok és utcák felújítására. Az örök városba látogatni valóságos kihívással ért fel az utóbbi hónapokban. A jubileumi év alkalmából számos felújítás zajlott, Róma egy hatalmas építési területre emlékeztette az embert. Sok beruházást pedig mintha az utolsó pillanatra hagytak volna. Felújítás alatt állt a lélegzetelállító Piazza Navona, a város egyik leghíresebb tere, a szökőkutakat kikapcsolták és állványokkal fedték le.

Október eleje óta a Trevi-kút, Róma egyik legforgalmasabb műemléke is renoválás alatt áll. A munkálatok alatt a turisták a szökőkút medencéje fölé épített átjáróról csodálhatják meg a műemléket. Kedvükért üveglapokat helyeztek a medence fölé, így a műtárgy azokban a hetekben is látható volt, amikor a szakemberek a Trevi-kút sokszor pénzérmékkel teli alsó részének tisztítását és renoválását végezték. A kút vizét leeresztették, de a rituális pénzbedobálás folytatódott. A Trevi-kutat az elmúlt években naponta 10-12 ezer ember kereste fel, ez a szám a jövőben jelentősen csökkenhet, mivel a tervek szerint belépődíjhoz kötnék a látogatást, egy a látványosság közvetlen környezetét felölelő, fizetős zóna létrehozásával.

2025-ös évben garantált a túlzsúfoltság az örök városban annál is inkább, mert még egy egyszerű évben is sokszor alig lehet mozdulni a külföldi látogatóktól. A Colosseumnál és a Vatikánnál is hatalmas sorok állnak. Azok az idők, amikor a fontosabb műemlékek, előzetes foglalás vagy sorban állás nélkül is látogathatóak voltak, már régen elmúltak. Még csak hívőnek sem kell lenni ahhoz, hogy az embert vonzza a Caput Mundi, a "világ fővárosa".

A rómaiak viszont nem éppen örömmel várják a turisták várhatóan zavaró áradatát. Az a valószínűség, hogy a szállodák nem tudnak minden foglalást teljesíteni, az ingatlanbérlés árának drasztikus emelkedését vonja maga után. Pedig a lakhatási válság már jó ideje súlyos gondot jelent, amelyet a széles körben elterjedt Airbnb-k is tovább súlyosbítanak.

A fiatal egyetemisták szenvedik meg ennek a helyzetnek a következményeit. A bérbeadók ugyanis úgy döntöttek, hogy kilakoltatják a fiatal bérlőket, abban a reményben, hogy 2025-re sokkal magasabb áron tudják majd értékesíteni az ingatlanjaikat a külföldi vásárlók számára.

Még a tanév kezdetén az egyetemi szakszervezetek kampányokat indítottak azért, hogy felhívják a hatóságok figyelmét a diáklakások kínzó hiányára.

Daniele Salera ivreai püspök, a jubileumi előkészületek koordinátora elismerte a La Croix című lapban, hogy mindez teljesen ellentétes a szentév szellemiségével. "A zarándokok nem gazdagok, és nem szabad őket haszonszerzés céljából kizsákmányolni" - mutatott rá. Ez a probléma egyébként a múltban is létezett. A Pápai Állam idején a katolikus egyház mindenkori feje rendeleteket adott ki, hogy megakadályozza a bérleti díjak és az alapvető cikkek jelentős emelését a szentév alatt.

A mostani lakhatási válságot súlyosbították a felújítások, a tömegközlekedési fejlesztések, a műemlék-helyreállítások. Mindezek még inkább megnehezítették a fővárosiak mindennapjait. A légkalapácsok nem éppen kellemes háttérzaja eleve megviselte az ott élők idegeit, sokszor pedig végeláthatatlan porfelhők emelkedtek a magasba. Róma egyes műemléki részei a káosz szimbólumaivá váltak. Mivel számos tömegközlekedési útvonalat teljesen vagy részlegesen lezártak az építkezések miatt, Róma zsúfoltabb lett, mint valaha.

Az olasz sajtó tájékoztatása szerint a szentév során tervezett 200 alapvető projektből csupán 64 fog a tervezett határidőre befejeződni.

Roberto Gualtieri polgármester azonban - aki egyben a szentév rendkívüli megbízottja is -ígéretet tett arra, hogy a fő projektekkel időben végeznek.

December 8-án, a Szeplőtelen fogantatás ünnepén Ferenc pápa emlékeztette a híveket arra, hogy a Giubileo a remény üzenete lesz a válságok és háborúk által próbára tett emberiség számára. A folyamatban lévő építkezésekre utalva hangsúlyozta, hogy azok az örök város megújulását és befogadóbbá, funkcionálisabbá válását jelképezik.