A magyar táj őrzi I. Szulejmán szívének titkát - Üdvözlet Magyarország!

I. Szulejmán neve valószínűleg sokak számára ismerős a történelemórák során, különösen a szigetvári csata kapcsán. Ez a harc nem csupán az oszmán hadjáratok egyik jelentős állomása, hanem a szultán életének végső állomása is.

Halálának körülményei évszázadokon át titokzatos ködbe burkolóztak, és ugyanez vonatkozott belső szerveinek végső nyughelyére is. Hosszú ideig úgy tűnt, hogy a történelem lapjai eltüntették őt, de nemrégiben kutatók rábukkantak sírjára a Szigetvártól nem messze fekvő Turbékon.

Szulejmán, akit a török történelem legnagyobb szultánjaként tartanak számon, 26 évesen vette át a hatalmat apjától, I. Szelimtől. Uralkodása alatt az Oszmán Birodalom elérte a csúcspontját, határai Európától Észak-Afrikáig és a Közel-Keletig terjedtek. Az ő nevéhez kötődik Nándorfehérvár és Rodosz meghódítása, valamint a mohácsi csata, ahol serege döntő vereséget mért a magyar hadseregre, olvasható a Dívány beszámolójában.

Hajreddin Barbarossa pasa irányítása alatt az oszmán flotta a Földközi-tenger domináló hatalmává vált. Az 1538-as prévezai csata, amelyben a flotta kiemelkedő győzelmet aratott, csupán egy példa volt a tengeri harcok során elért sikerükre. A szultán hódításai nem csupán a katonai hatalmát erősítették meg, hanem politikai és kulturális befolyását is. Szulejmán a művészetek és az építészet patrónusaként ismert, ezzel megalapozva az oszmán kultúra fénykorát, amely a korabeli világ egyik legjelentősebb kulturális öröksége lett.

Magyarország számára Szulejmán uralkodása a török hódítás kezdetét, az ország szétdarabolódását és számos háború kirobbanását hozta magával. 1566 nyarán, 72 éves korában a szultán újabb hadjáratra indult Magyarország ellen, és augusztusban Szigetvár várát ostrom alá vette. Noha a csata végül az oszmánok győzelmét hozta, a szultán szeptember 6-án, néhány nappal a vár bevétele előtt elhunyt.

Halálának pontos oka nem tisztázott: a török források szerint végelgyengülésben halt meg, mások szerint a táborban pusztító járványok egyik áldozata lett. A szultáni tanács a hadjárat végéig titokban tartotta a halálhírt, hogy megőrizze a hadsereg morálját.

A szultán testét Isztambulba szállították, de belső szerveit Magyarországon helyezték örök nyugalomra. A legenda szerint szívét egy aranyedénybe zárva, sátra alatt temették el, a titoktartás érdekében pedig az orvost és a balzsamozókat is kivégezték.

A türbe a minarettel és a hozzá kapcsolódó derviskolostorral együtt az oszmánok számára zarándokhellyé vált. Az épületeket azonban a későbbi Habsburg uralom idején lerombolták, és a helyszín feledésbe merült.

A sír felfedezésének kulcsa egy szigetvári katolikus templom könyvtárában őrzött, régi könyvben rejlett. A kötet lapjain egy 17. századi metszet bontakozott ki, amely Esterházy Pált ábrázolta, amint lóháton áll, mögötte a türbe impozáns minaretjeivel. Ez a felfedezés lehetővé tette, hogy azonosítsuk azt a helyet, ahol I. Szulejmán szíve örökké nyugszik. Ez a történelmi emlékmű nem csupán a múltra emlékeztet, hanem a magyar-török kapcsolatok szimbolikus helyszíneként is funkcionál.