Malájziában újra napirendre kerülhet a nyilvános büntetések, köztük a botozás alkalmazása. Az országban ezzel a lépéssel a hatóságok a közbiztonság növelését és a bűnözés visszaszorítását célozzák meg. A téma heves vitákat generál, hiszen sokan aggályosna
Malajzia Terengganu államában egy 42 éves férfi nyilvános megvesszőzésen esett át, miután a vallási bíróság bűnösnek találta őt a khalwat, azaz "szoros közelség" vádjában. Ez az esemény komoly felháborodást váltott ki az emberi jogi csoportok körében, akik az ország vallási bíróságainak működésének további vizsgálatát követelik.
A férfi a pénteki imádságot követően hat botütést szenvedett el a Masjid Al-Muktafi Billah Shah mecset területén, Kuala Terengganuban, amely Malajzia fővárosának számít. Ez az eset a modern Malajzia történetében az első nyilvános büntetésnek minősül, amely ilyen formában valósult meg.
Mohd Affendi Awang, az építőiparban dolgozó férfi, bűnösnek ismerte el magát abban, hogy hajnal 1-kor egyedül tartózkodott egy 30 év körüli nő társaságában. A nő nem volt sem a felesége, sem közeli hozzátartozója, ami az állam saría törvényei szerint bűncselekménynek számít. Az eset körülményei komoly jogi következményekkel járhatnak a férfi számára.
Hamidi Shafie bíró döntése értelmében Mohd Affendi négyszeri vesszőzésben és 3000 ringgit (körülbelül 670 dollár) pénzbírságban részesült. Mivel azonban ez a második szabálysértése volt, ezért visszaesőként további hat botütéssel sújtották. Érdemes megemlíteni, hogy a férfit tavaly júliusban hasonló vétség miatt már korábban megbüntették.
Mohd Affendi Awang, aki öt gyermek édesapja, december 27-én délután érkezett a mecsethez, kísérői között börtönőrökkel és rendőrökkel. Először egy húszperces egészségügyi ellenőrzésen kellett átesnie, amely után egy tiszt arra a megállapításra jutott, hogy alkalmas a büntetés végrehajtására. Ezt követően három megfigyelő - egy orvos, egy börtöntiszt és egy saría bírósági tisztviselő - elé állították. A név és az azonosító számának megerősítése után végrehajtották a büntetést, amely során a marangi börtön egyik tisztje mérte az ütéseket a férfira.
A három megfigyelő figyelmesen szemlélte a vesszőzést, amely egy zárt teremben zajlott a mecsetkomplexumon belül. Mohd Affendi egyenesen állt, háttal a nézőknek, kezeit szorosan a háta mögött tartva. Az első ütésnél a vesszős tiszt a vékony botot a férfi derékmagassága felé suhintotta, majd a következő csapások a test különböző részeire irányultak, de továbbra is a derékmagasságon és felette maradtak. A börtönkísérő figyelmesen szemmel tartotta Mohd Affendi arckifejezését minden egyes ütésnél. Az ütések között három-öt másodpercnyi szünet telt el. Miután Mohd Affendi megkapta a hat ütést, aki végig csendben tűrte a botozást, visszavitték a vizsgálószobába, mielőtt véglegesen a Marang börtönbe kísérték volna.
A vesszőzés szemtanúi között ott volt Muhammad Khalil Abdul Hadi, az állami tájékoztatási, prédikációs és saría jogérvényesítési bizottság elnöke. Jelen voltak a Malajziai Muszlim Jogászok Szövetsége, valamint a Malajziai Szíriai Jogászok Szövetsége képviselői, továbbá a Malajziai Emberi Jogi Bizottság (Suhakam) tagjai és a média munkatársai is.
A helyi beszámolók szerint a vesszőzés mindössze két percig tartott. A rendőrség összesen 70 főre korlátozta a közönséget, és megtiltotta a felvételek készítését.
Terengganu állam vezetését a PAS (Parti Islam Se-Malaysia), azaz a Malajziai Iszlám Párt látja el, amely az utóbbi években egyre inkább a szigorú iszlám törvények érvényesítésére helyezte a hangsúlyt. E térségben, 2018-ban, egy bírósági ügy keretein belül két nő súlyos büntetést kapott: vesszőzésre ítélték őket, miután beismerték, hogy egy parkoló autóban szexuális cselekményt kíséreltek meg. Ez az eset jól tükrözi a helyi jogi keretek szigorúságát és az iszlám normák dominanciáját a társadalmi életben.
Malajzia jogi keretei között kétpályás bírósági rendszer működik, amely világi és iszlám saría bíróságokból áll. A saría bíróságok a világi bíróságok mellett működnek, de kifejezetten az iszlám joggal kapcsolatos ügyek kezelésére vannak kijelölve. Malajzia 13 államának mindegyike a szövetségi alkotmány keretein belül saját saría törvényeket hozhat.
A malajziai emberi jogi bizottság (Suhakam) közleményében elítélte a botozásról hozott döntést, amelyet "az emberi méltóság megsértésének nevezett, és amely sérti a nemzetközi jogban és Malajzia szövetségi alkotmányában is rögzített alapelvet".
A Suhakam álláspontja szerint a Terengganu-i Saría Bíróság döntése a nyilvános botozás alkalmazásáról komoly aggályokat vet fel.
A szövetségi törvény által meghatározott hatáskörét túllépve... amely csupán a botozást engedélyezi, a nyilvános botozás viszont nem megengedett."
- közölte a bizottság.
A botozást, mint büntetési formát, a britek honosították meg, amikor gyarmati uralmuk alatt felfedezték a mai Malajzia területét. Ennek következtében a büntetés nemcsak a jogi rendszert formálta meg, hanem mély nyomot hagyott a helyi kultúrában és társadalomban is.
A malajziai saría bíróság hívei a vallási konzervativizmus erősödése közepette, amely a kulturális összeütközések növekedéséhez vezet, a bíróság hatáskörének bűncselekményekre való kiterjesztését szorgalmazzák. A PAS spirituális vezetője Hasim Jaszin szerint a büntetés se nem kegyetlen, se nem megalázó és az összes államban alkalmazni kellene. "A nyilvános vesszőzés nemcsak az elkövetők, hanem azok körében is növeli a tudatosságot, akik tanúi a büntetésnek" - vélekedett Jaszin.
2024 februárjában Malajzia legfelsőbb bírósága úgy döntött, hogy a szomszédos Kelantan állam - amelyet szintén a PAS vezet - nem terjesztheti ki a saríát a már szövetségi hatáskörbe tartozó bűncselekményekre. A kritikusok szerint ez a mérföldkőnek számító döntés gyengítheti az ország saría jogrendszerét. Jelenleg a 13-ból 9 tagállamban alkalmazzák a nyilvános botozást, legutóbb a borneói Sabah állam jelezte, hogy a büntetést nem fogja alkalmazni a muszlimok körében az állam területén.
A két nő 2018-as terengganui megbotozására reagálva Mahathir Mohamad akkori miniszterelnök elítélte azt, mondván, hogy az beszennyezte az iszlám imázsát.
Fontos hangsúlyozni, hogy az iszlám valójában nem egy brutális vallás, amely emberek megalázására és elnyomására ösztönöz. Az iszlám tanításai inkább a tiszteletre, a kegyelemre és a szeretetre helyezik a hangsúlyt. Valódi lényege az emberek közötti harmónia és megértés elősegítése.
„Tedd egyedivé a mondandódat!” – hangsúlyozta Mahathir egy 2018 augusztusi Facebook-videóban.
Sokan úgy vélik, hogy a nyilvános büntetés nem tántorítja el az embereket a szabályszegésektől. Ezzel szemben inkább felerősíti a traumát, tovább mélyíti a társadalmi megbélyegzést, és folyamatosan fenntartja a megaláztatás és a pszichológiai sérülések ördögi körét.
A kutatások folyamatosan azt igazolják, hogy ezek a büntetőintézkedések nem segítenek a rehabilitációban, hanem ellenkezőleg, tartós - mind fizikai, mind érzelmi - sérüléseket hagynak maguk után.
Ami még rosszabb, hogy ezek a büntetések túlnyomórészt a szegényeket és a jogfosztottakat sújtják, és ezzel feltárják a maláj igazságszolgáltatási rendszerben lévő rendszerszintű egyenlőtlenségeket.
A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ tudományos főmunkatársa.
