Mányoki Attila: Számomra már nem a hosszú távok és a világrekordok a lényegesek, hanem az az élmény és fejlődés, ami az odáig vezető úton történik.

Az utolsó három óra volt a legküzdelmesebb, hiszen az erőteljes szél és a magas hullámok miatt képtelenné váltam az eredetileg megtervezett útvonal követésére - nyilatkozta az InfoRádiónak Mányoki Attila, a zalaegerszegi ultramaratonista, aki kevesebb mint 14 óra alatt teljesítette Új-Zéland legnagyobb tavának átszelését. Hozzátette: a legnehezebb pillanatokban sem merült fel benne a feladás gondolata, mivel nem akarta, hogy a felkészülésébe fektetett rengeteg munka kárba vesszen.

Mányoki Attila első magyarként átúszta az új-zélandi Taupói-tavat, így teljesítette a Stillwater 8 elnevezésű maratoni úszósorozat negyedik állomását, egyben a széria egyik legnehezebb feladatát. A zalaegerszegi hosszútávúszó 13 óra 48 perc és 37 másodperc alatt teljesítette a távot, amely légvonalban 40,4 kilométer volt, de az óriási szél miatt ennél néhány kilométerrel többet úszott, ugyanis az időjárási körülmények miatt nem mindig tudta tartani az eredetileg tervezett irányt.

Mányoki Attila az InfoRádióban osztotta meg tapasztalatait, miszerint az utolsó, bő háromórás szakasz volt a legnagyobb kihívás számára. Általában egy ilyen extrém vállalkozás során az ember azt gondolná, hogy a nehezén már túlvannak, és a cél már a közelben van. Attila azonban felidézte, hogy amikor megérkezett a szűk öbölhöz, amely az utolsó szakaszhoz vezetett, a szél drámaian felerősödött. Innentől kezdve még öt kilométert kellett leküzdenie, ami a hatalmas hullámok miatt nem volt könnyű feladat. Az eddig eltelt, csaknem 14 órás úszás alatt a szél sebessége jellemzően 26-30 km/óra között változott, de voltak olyan pillanatok is, amikor a széllökések elérték a 40-45 km/órás erősséget.

A hatalmas szél hatására a vízfelület is drámaian átalakul, és ez a kombinált erő komoly akadályt jelentett Mányoki Attila számára, aki nem mindig bírt a megfelelő irányba haladni az áramlásban. Eredetileg azt tervezte, hogy ezt a távot másfél óra alatt teljesíti, de végül három órás küzdelem várt rá az elemekkel. Ahogy ő fogalmazott,

Az a felismerés, hogy a cél már a kezeink ügyében van, adott új impulzust, és segített túllendülni ezen a holtponton.

Eszébe sem jutott, hogy feladja, mert átfutott az agyán, mennyi küzdelemmel járt a korábbi sok-sok óra, és nem szerette volna, ha kárba vész az a sok idő és energia, amit belefektetett a felkészülésbe. "Ilyenkor már nem lehet azt mondani, hogy kiszállok, mert nagyon fúj a szél" - jegyezte meg a hosszútávúszó.

Mányoki Attila szívből örül annak, hogy első magyarként sikeresen teljesítette a Stillwater 8 egyik legnagyobb kihívását. Azonban, ahogy ő is fogalmazott, számára nem csupán az a lényeg, hogy képes hosszú távokat úszni, hanem sokkal inkább az, hogy a nehéz körülmények, az időjárás viszontagságai és a környezeti elemek ellenére is elérje a célját. Kiemelte, hogy a Taupói-tó hatalmas méretei és különleges jellemzői komoly próbatételt jelentettek, de örömmel tölti el, hogy sikerült átlépnie ezt a küszöböt. “Számomra másodlagos, hogy első magyarként értem el mindezt. Sokkal fontosabb, hogy saját bőrömön tapasztaltam meg, mit jelent egy ilyen szakasz teljesítése.”

Az az út tett engem többé, amit be kellett járnom ahhoz, hogy végül partot érjek"

- magyarázta Mányoki Attila.

A magyar ultramaratonista, Mányoki Attila 2019-ben nemcsak a világ 18. versenyzőjeként, hanem az első magyarként is teljesítette az Ocean's Seven kihívását, amely a Föld hét legnehezebben leküzdhető szorosát foglalja magában. Attila a két sorozat összehasonlítása során rámutatott, hogy a Stillwater 8 esetében a helyi élővilág sajátosságai miatt a stresszfaktor más jellegű, míg az Ocean's Seven jóval nehezebb és komolyabb kihívást jelent.

A Stillwater 8 különböző állomásainál ugyanakkor hosszabb szakaszokat kell leúszni, illetve további nehezítő körülmény az is, hogy egyes helyszínek magaslaton találhatók. A zalaegerszegi hosszútávúszó megjegyezte: más felkészülést követel a két sorozat, alkalmazkodni kell az adott körülményekhez. Példaként megemlítette, hogy itthon nem lehet lemodellezni azt, hogy 2000-4000 méter magasan lévő tóban tudjon úszni az ember, de egyben hozzátette, hogy "éppen az a szép feladat ebben, hogyan lehet majd megtalálni a jövőben a megfelelő megoldást a felkészülésre".