A jelölés már önmagában is jelentős elismerést képvisel a "környezetvédelmi Oscaron".

Megérkezett a világ legkiemelkedőbb környezetjogi és környezetdiplomáciai elismerésének, az Elisabeth Haub-díjnak a pályázati felhívása. Ezt a rangos kitüntetést, amelyet a környezetvédelmi Oscar-díjaként is emlegetnek, olyan szakemberek nyerhetik el, akik a környezetjog és a környezetdiplomácia területén példamutató munkát végeznek. A jelölésre azok a jogászok, diplomaták és nemzetközi köztisztviselők számíthatnak, akik jelentős hozzájárulást tettek a globális környezeti kihívások kezeléséhez.

Az Elisabeth Haub-díj a környezetjog és diplomácia területén végzett munka legmagasabb szintű elismerése, amely világszerte kiemelkedő jelentőséggel bír. E rangos díjat a New York-i Pace Egyetem Elisabeth Haub jogi kara hozta létre 1979-ben, tiszteletét fejezve ki névadója, Amalie Luise Elizabeth Haub előtt. Elizabeth Haub egy német kereskedő család tagja volt, aki egy ideig a családi vállalkozást is irányította. Az ő elkötelezettsége a környezetvédelem és a filantrópia iránt példaértékű, hiszen felismerte, hogy a környezetvédelmet erősebb jogi keretek közé kellene helyezni, és ennek megfelelően a jogi fejlődés szükségességét hangsúlyozta a globális színtéren.

Minden évben egy rangos nemzetközi zsűri választja ki a díjazott személyt. Ez az elismerés nem pénzbeli jutalom, hanem a környezeti jog és a környezetdiplomácia fejlődéséért végzett munka elismerése - mondta el Kőrösi Csaba, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány stratégiai igazgatója. Kőrösi Csaba 2015-ben Macharia Kamau, Kenya nagykövetével közösen vehette át az Elisabeth Haub-díjat, amelyet az ENSZ fenntartható fejlődési céljait megvalósító munkacsoport társelnökeként végzett tevékenységeikért kaptak.

Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlésének korábbi elnöke és a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány stratégiai igazgatója úgy véli, hogy a "környezetvédelmi Oscar" elnevezés rendkívül találó, mivel a filmes díjhoz hasonlóan a jelölés már önmagában is jelentős elismerést hordoz. Minden évben egy nemzetközi zsűri választja ki a kitüntetettet, és fontos megjegyezni, hogy a díj nem pénzbeli jutalom, hanem a környezeti jog és a környezetdiplomácia fejlesztéséért járó megtiszteltetés. A jelöltek minden kontinensről érkeznek, csupán az Antarktisz képviselete marad el - tette hozzá Kőrösi Csaba, aki két évvel ezelőtt kapott meghívást, hogy csatlakozzon a zsűrihez. A díj globális jellegét jól tükrözi, hogy Kőrösi Csabát és kenyai kollégáját német partnereik keresték meg a jelölési szándékukkal.

Amikor a döntési mechanizmusról van szó, Kőrösi Csaba kifejti, hogy "érvelésem alapja mindig az, hogy mi az a konkrét eredmény, valamint milyen újítást hozott az adott személy munkája, és hogyan befolyásolja ez a minket, továbbá a környezeti diplomácia és jog világát". A zsűri egy részletes összefoglalót kap az összes jelöltről, majd mindenki összeállít egy saját listát. Ezt követően egy többkörös vitát tartanak, amely végén megszületik a végső döntés. Érdekes, hogy a díjat akár ketten is megoszthatják. A jelölteknek lehetőségük van jelezni, hogy elfogadják-e a kitüntetést, de Kőrösi Csaba eddig még nem hallott arról, hogy valaki megbántódott volna, és visszautasította volna a díjat.

Az elismerést néha a Nobel-díjhoz hasonlítják, ami valószínűleg annak köszönhető, hogy hosszú időn keresztül a Stockholmi Egyetem játszotta a központi szerepet az értékelési folyamat lebonyolításában, míg a Környezetjogi Nemzetközi Tanács aktívan támogatta a háttérmunkálatokat.

Kőrösi Csabát 2023-ban választották ki, hogy csatlakozzon a díj elbírálóihoz. Az eredeti zsűri 6 tagból állt, azonban azóta a létszám növekedett, és a jelenlegi testület már 13 főből áll. Ez egy nemzetközi együttműködés, amelynek tagjai túlnyomórészt környezeti jogászok és egyetemi kutatók, akik kiemelkedő szakértelemmel rendelkeznek saját szakterületükön. A zsűri összetétele folyamatosan változik, mivel a megbízások három évre szólnak, és ezek egyszeri alkalommal meghosszabbíthatók.

A pályázatra 100 feletti jelölés érkezik a világ minden pontjáról. Az idei pályázatok benyújtási határideje március 17., menetéről a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány honlapján is lehet tájékozódni. A jelöléseket intézetek, nemzetközi szervezetek, illetve olyanok részéről várják, akik a környezetvédelmi jog területén tevékenykednek.

Kőrösi Csaba optimistán tekint a jövőbe, remélve, hogy az idei jelölések között ismét találkozhatunk magyar névvel, hiszen hazánkban is akadnak olyan tehetségek, akik kiemelkedő munkát végeztek ezen a területen. 2024-ben Fülöp Sándor jogász kapta a jelölést, aki jelentős szerepet játszott a magyar környezetvédelmi törvény kidolgozásában mint jogalkotó. Fülöp Sándor volt az első ombudsman a jövő nemzedékek érdekében, és számos nemzetközi projekt keretében kamatoztatta szakmai tudását.

A borítóképen Kőrösi Csaba (Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítány)