Lehet-e a mézesmadzag az orosz-ukrán béke kulcsa?
A Trump által billió dolláros üzletnek elkeresztelt ritkaföldfém-megállapodás középpontjában az áll, hogy kiemelt figyelmet fordítanak az ukrán területekben rejlő potenciális tartalékok kiaknázására. Azonban felmerül a kérdés, hogy valóban létezik-e ez a kincsesbánya, hiszen a rendelkezésre álló adatok alapján a helyzet korántsem egyértelmű.
A tervezett amerikai-ukrán megállapodás szövegében bár nem kapott hangsúlyos említést, a nemzetközi és hazai gazdasági sajtóban mégis kiemelt figyelmet kapnak a ritkaföldfémek. Ezen elemek sok mindennek titulálhatók, de ritkaságukról nem érdemes beszélni. A ritkaföldfémek közé tartozik a lantanidák csoportjába sorolt 15 elem, valamint a szkandium és az ittrium. A földkéregben ezek az ásványi anyagok viszonylag gyakoriak, különösen, ha összehasonlítjuk őket az arany (0,004 milligramm/kilogramm) vagy az ezüst (0,075 milligramm/kilogramm) előfordulásával – mindezt figyelembe véve csak a radioaktív prométium, amelyet Prométheuszról neveztek el, emelkedik ki az átlagból.
A gazdaságos kitermelést lehetővé tévő koncentrált ritkaföldfém-lerakatok azonban ritkának bizonyulnak, ebből ered a "rare earth elements" (REE, magyarul ritkaföldfémek) elnevezés.
Az elsőként a 19. század végén Skandináviában felfedezett ritkaföldfémek kitermelése hatalmas földmennyiség felszínre hozatalát igénylik, ráadásul feldolgozásuk kifejezetten környezet- és esetenként sugárszennyező tevékenység, ezért bányászatukat és feldolgozásukat az Egyesült Államok és az EU területén szigorú környezetvédelmi szabályozások korlátozzák.
Rövid időn belül világossá válik, miért éppen a ritkaföldfémek kerültek a Trump-adminisztráció nyersanyagokkal kapcsolatos diskurzusának középpontjába, ha alaposabban megvizsgáljuk a mögöttes számokat.
A ritkaföldfémek kulcsszerepet játszanak a zöld átállásban, amelyet az EU és a Biden-kormány is aktívan támogat. Ezek az anyagok nélkülözhetetlenek a szélerőművek és az elektromos járművek előállításában, így a fenntartható jövő megteremtésében is.
Forrás: MP Materials Corporation
Ezen kívül számos fejlett technológiai szektorban kulcsszerepet játszik, mint például a lézerek, szupravezetők, nukleáris erőművek és akkumulátorok területén. Emellett elengedhetetlen a kommunikációs eszközök alkatrészeiben, a cirkálórakéták és okosbombák irányító rendszereiben, sugárhajtású motorokban, valamint az mesterséges intelligencia chipek gyártásánál is.
Ami Trump számára különösen lényegesé teszi ezt a helyzetet, az az a megállapítás, hogy az Amerikai Földtani Intézet (US Geological Survey, USGS) 2025-re vonatkozó jelentése szerint az Egyesült Államokban a lantanidákra 80%-os, míg a szkandiumra és az ittriumra teljesen, 100%-os importfüggőség jellemző.
A USGS legfrissebb adatai szerint az Egyesült Államokba importált lantanidák 70%-a, míg az ittrium 95%-a Kínából érkezik, amely ország a ritkaföldfémek bányászatának és feldolgozásának globális vezetője. Kína nemcsak hatalmas kitermelhető készletekkel rendelkezik, hanem a feldolgozási kapacitása és szakértelme is kiemelkedő. Ez a dominancia odáig terjed, hogy az észak-amerikai bányákban kitermelt ásványok jelentős részét is Kínába küldik feldolgozásra, majd ezeket újraimportálják az Egyesült Államokba.
A "rosszindulatú pletykák" szerint a meseszép bombaüzlet értékét valószínűleg a régi szovjet időkből származó felmérések alapján határozták meg. A valóság azonban az, hogy a fegyverszünet vagy békekötés után évtizedekbe telhet, mire új ritkaföldfém lelőhelyeket sikerül feltárni, nemhogy a kitermelésükbe belekezdeni.
Érdekesség, hogy az ukrán bányakomplexum, amely jelenleg az egyetlen működő helyszín, ahol ritkaföldfémeket termelnek, az oroszok által elfoglalt Melitopol térségében, a Novopoltavske mezőn helyezkedik el.
Érdekes csavar, hogy ha a Trump által említett 1000 milliárd dolláros értéket vesszük alapul, akkor Ukrajnának körülbelül 21 millió tonna "bizonyított ritkaföldfém-tartalékkal" kellene rendelkeznie. Ezzel a mennyiséggel Ukrajna a dobogó második fokára lépne, együtt Brazíliával, amely a világ második legnagyobb ritkaföldfém-tartalékának birtokosa.
Igen ám, de a USGS legfrisebb jelentése szerint Ukrajna nem szerepel a jelentős ritkaföldfém -tartalékkal rendelkező országok listáján.
Lehetséges, hogy Zelenszkij érkezése előtt Trump figyelmét is felkeltették az apró, de jelentős részletre, hiszen a közel 50 perces eszmecsere során már nem a "ritkaföldfém-üzlet" kifejezést használta, hanem a "nyersföldfém-üzlet" terminológiát alkalmazta a vélhetően ideiglenesen háttérbe szorított amerikai-ukrán megállapodás tervezetével kapcsolatban.
Már csak azért is furcsa a ritkaföldfémek kapcsán ezermilliárd dolláros megállapodást emlegetni, mert az olaj- a réz- vagy épp az aranypiac számaival összevetve is aprócska, mindössze 15 milliárd dolláros összértékről beszélhetünk, ha a globálisan, egy évben kitermelt összes ritkaföldfém értékét vesszük.
Átlagosnál nagyobb kockázattűréssel európai befektetőként nem sok eszköz közül válogathatunk egy-két nyugatbarát országban bejegyzett bányacéget leszámítva, amelyek kockázata még az extrém volatilis ritkaföldfém-árakon felül további menedzsment- és adóskockázatot hordoz magában.
