Miért döntött úgy a Fidesz, hogy betiltja a kutyával való koldulást? Mert a koldusok hűséges kutyái állítólag Soros György és Ursula von der Leyen titkos ügynökei!

Most léptek életbe az állatvédelmi törvény és a BTK nyár elején elfogadott módosításai, ezek egyike a kutyás koldulás említett betiltása. Próbálnak lecsapni az egészen kis kölyökkutyákkal lelketlenül bizniszelő úgynevezett szaporítókra, megtiltották az élő állatok nyereményajándékként való kisorsolását és súlyosabban büntetnék az állatkínzást, ha azt ebrendészeti telephely vagy állatmenhely működtetése során követik el. Az egész módosító csomag ugyanis úgynevezett Facebook-politizálás eredménye: vagyis miután idén egymás után több súlyos állatkínzós sztori okozott morális pánikot a júzerek körében, olyanok, mint a 78 kutyát egyszerre kínzó, 21-et korábban lefagyasztó zalaszentgróti nő esete, a kormány gyorsan lépett, hogy úgy tűnjön, cselekszik.
Az ilyen jellegű ad hoc kezdeményezések általában nem a leghatékonyabb megoldások, de ebben az esetben legalább sikerült néhány racionális módosítást eszközölni. Ugyanakkor, mivel adódott a lehetőség, úgy tűnik, hogy a hajléktalanokkal szembeni intézkedéseket is egyfajta szórakozásként kezelik. A koldulásra vonatkozó módosítás ugyanis már nem a koldusok mellett pihenő kutyák védelméről szól, hanem inkább a gazdáik bosszantására irányul. Mások motivációinak megfejtése mindig kockázatos vállalkozás, ugyanakkor az úgynevezett árokmélyítés elterjedt módszer, de ebben az esetben biztosan állíthatom a fentieket. A kérdéses bekezdés tartalmát pedig magának a módosító javaslatot előterjesztő Ovádi Péter fideszes képviselő tette világossá, amikor írásos indoklásában ezt fogalmazta meg:
Emeljük fel gyorsan a foxibőr süvegünket a "pönalizálja" szó előtt, majd olvassuk át ismét az indoklást! Az új törvény tehát Ovádi véleménye szerint nem azért tiltaná a kutyával való koldulást, mert az káros lenne az állatnak (vagyis a koldus megsértené az állatvédelmi előírásokat), hanem csupán úgy, ahogy azt a lenti laktanyában egykor a minket bántó szabolcsi és BAZ megyei proto-fideszesek mondták: nehogymá jól érezzék magukat.
A tilalom önmagában értelmetlen lenne, ha valaki valóban törődne a kutyával: ha a koldus állata észrevehetően alultáplált vagy a rossz bánásmód jelei mutatkoznak rajta, eddig is volt lehetőség a beavatkozásra.
Aki túl sok kormánypropagandát fogyaszt, annak köztudottan furcsa dolgok történnek az agyával. Amikor Lentulai Krisztián propagandista leült Triesztben reggelizni 3 jóbarátjával és ránézett a pisztáciás fánkjára, az jutott eszébe róla, hogy Magyar Péter beszart. Majd a szájához emelte a fánkot. Az majdnem ennyire vicces, hogy Ovádi fejében mi fordul meg, amikor meglát egy kutyával kolduló alakot: . Ez sem az én ráfogásom, Ovádi maga írja a módosítás indoklásában:
Természetesen, íme egy egyedi átfogalmazás: Valóban, a fideszes politikai képviselő nézőpontjából a kutyával kolduló ember nem csupán táplálékra pályázik, hanem a társadalom érzékenyítésére törekszik. A kutyájuk nem csupán egy barát, hanem eszköz a gondolkodásunk manipulálására. Ahogyan a madarak létezését is megkérdőjelezhetjük, úgy a koldusok valójában nem léteznek: mindannyian Ursula von der Leyen woke ügynökeiként tevékenykednek.
Valószínű, hogy a kutyás koldulás általános tiltása nem fogja kiállni a törvényesség próbáját, amennyiben valaki ezt uniós fórumokra viszi, még ha a téma elsőre jelentéktelennek is tűnik. Prága önkormányzata idén nyáron tervezte, hogy betiltja a kutyával való koldulást a város területén, de a cseh belügyminisztérium ellenállása miatt a döntés késlekedik. A tárca érvelése szerint a cseh alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága korábbi határozatai arra mutatnak rá, hogy a koldulás alapvető emberi jog. Ha ez így van, és a kutyatartás is engedélyezett, akkor a közös koldulás tilalma sem lehet jogszerűen érvényes.
A kutyás koldulás betiltása hasonlít Trumpék ifjúsági transz sportolók ellen folytatott harcára: mindkét lépés inkább a kultúrharc szürreális színterének része, semmint valódi társadalmi problémák megoldására irányulna. Noha ezek a döntések csupán néhány tucat embert érintenek, rendkívül jól tükrözik a hatalom birtokosainak szellemi állapotát és prioritásait.