Milliárdos veszteségek és kiszámíthatatlanság: így sodorta magával Magyarországot a vírus - Agrárszektor A világjárvány következményeként hazánkat is súlyos csapások érték, amelyek gazdasági szempontból mérhetetlen károkat okoztak. A járvány nemcsak az é

A ragadós száj- és körömfájás járványának hatásai nem csupán az állategészségügyet érintik, hanem az egész hazai állattenyésztési szektort is megrázza, komoly gazdasági következményekkel járva. Az elrendelt exporttilalmak és a piaci bizalom csökkenése, valamint az ágazat újraindításának kihívásai rávilágítanak arra, mennyire sebezhető egy ilyen ágazat egy hirtelen fellépő betegség által. A károk mértéke már milliárdos nagyságrendűre rúg, és a gazdák jövője nagymértékben attól függ, hogy milyen gyorsan és milyen mértékben kapnak kártérítést. Dr. Wagenhoffer Zsombor, az Állatorvostudományi Egyetem Állattenyésztési, Takarmányozástani és Laborállattudományi Intézet vezetője hangsúlyozta, hogy amennyiben a gazdák nem részesülnek legalább a tenyészállatok piaci értékének megfelelő kártérítésben, nem lesz lehetőségük az újraindulásra – ez pedig a felépülésről való beszélgetést is lehetetlenné teszi.

Dr. Wagenhoffer Zsombor, szerint a járvány nemcsak állategészségügyi kérdés, hanem komplex gazdasági és piaci probléma is, mely az egész nemzetgazdaságra hatással van. Rámutatott, hogy a globális kereskedelem, a klímaváltozás és a turizmus térnyerése miatt egyre gyakrabban üti fel fejét korábban már leküzdött, vagy teljesen ismeretlen állatbetegség Európában.

Az RSZKF öt különböző ágazatra gyakorol hatást, ráadásul a haszonállatok körében is 80%-os veszélyt jelent, főként az értékesítési aspektusokat figyelembe véve. Egyetlen megbetegedés is jelentős következményekkel járhat az ország gazdaságára nézve, hiszen a forgalmi korlátozások miatt a helyzet gyorsan elmérgesedhet.

- hangsúlyozta.

Az egyetlen pozitív esetet követően legalább három hónapra van szükség ahhoz, hogy a nemzetközi mentességi státusz visszanyerhető legyen. E közben a harmadik országok gyakran nem a szakmai szempontokat, hanem politikai vagy gazdasági érdekeket figyelembe véve határoznak a korlátozások fenntartásáról. Ausztria például május 30-án feloldotta saját nemzeti szigorításait, ám a gyakorlatban a beszállítás továbbra is akadályokba ütközik. Ezzel szemben Szlovákia pozitív példaként emelhető ki: gyors és hatékony válaszlépéseivel megnyitotta piacát Magyarország irányába.

A százszázalékos kártalanítás elengedhetetlen. Amennyiben a gazdák nem jutnak hozzá a tenyészállatok valódi értékéhez, lehetetlen számukra, hogy újból felépítsék az állományukat.

A Holstein-fríz Tenyésztők Egyesületének legfrissebb statisztikái szerint összesen 5757 egyedet kellett leölniük, ami körülbelül 3,8 milliárd forintnyi kárt jelent. Az összes megsemmisített állomány értéke pedig már meghaladja az 5 milliárd forintot. Ehhez hozzá kell számítani a takarmány, trágyatárolók és egyéb eszközök költségeit is, amelyek szintén jelentős összeget képviselnek. A kormány 5 milliárd forintot irányzott elő a járványellenes pályázatokra, azonban az előadó véleménye szerint a beérkezett igények jóval túllépik ezt a keretet.

Dr. Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatója és a Széchenyi István Egyetem oktatója konkrét gazdasági számadatokkal támasztotta alá a járvány hatásait. A járvány során hazánkban 9,4 ezer szarvasmarhát és 9,8 ezer sertést kellett levágni, ami egy megye és öt gazdaság teljes kiürítését jelentette. A legnagyobb csapást azonban nem maga a vírus, hanem a külföldi piacok lezárása okozta.

Több nemzet teljes körű importtilalmat alkalmazott, ami drámaian megnehezítette a kiviteleink helyzetét. Az élősertések exportja 61%-kal, míg a sertéshús kivitele 26%-kal esett vissza.

A szarvasmarha ágazatban 8 milliárd forintos veszteséget könyvelhetünk el, míg a sertéságazat esetében ez az összeg 1 milliárd forintra rúg. Ha az összes érintett állatfajt figyelembe vesszük, akkor a kár mértéke eléri a 11,5 milliárd forintot. Helyi szinten pedig olyan piaci zűrzavarok jelentkeztek, mint a sertések levágásának leállása, amely komoly helyhiányt idézett elő a telepek számára.

Érdekes megfigyelni, hogy a tejpiacot a járvány hatásai szinte alig érintették. Április hónapban a nyerstej felvásárlási ára stabil maradt, míg májusban a vágómarha ára 5%-kal emelkedett, ami azt jelzi, hogy a válság nem hagyta nyomát az árak alakulásában. Ezzel szemben a báránypiacot a kivitel késlekedése és az árak csökkenése jellemezte, ám májusra sikerült visszaállni a 2200 Ft/kg-os árszintre.

Mindkét szakértő hangsúlyozta, hogy a gazdák számára az a kulcsfontosságú, hogy a kártalanítás folyamata gyors, előre jelezhető és teljes körű legyen, csak így tudják újra felvenni a munkát. Az újabb járványok megelőzése érdekében elengedhetetlen, hogy hatékonyabb piacfigyelést, megelőző intézkedéseket és szorosabb nemzetközi együttműködést alakítsunk ki. Emellett kiemelték, hogy a járvány nem csupán egészségügyi probléma, hanem stratégiai szempontból is jelentőséggel bír, hiszen rávilágít a magyar állattenyésztés sérülékenységére, valamint a benne rejlő alkalmazkodóképességre is.