Molnár Viktor, a Kincsvadászok kereskedője, mesél: "Múzeumi körülmények között telt el az életem." Az ő története nem csupán egy kereskedő mindennapjait idézi fel, hanem egy olyan világot is, ahol a múlt és a jelen találkozik. A vitrinek mögött rejlő kinc
A négygyermekes családapa már fiatalon rájött, hogy bizonyos bútorok nem éppen a legjobb választások otthoni használatra.
A Kincsvadászok kereskedője, Molnár Viktor már gyermekkorában belépett a régiségek varázslatos világába, köszönhetően édesapjának. A gyermekkora olyan berendezési tárgyak között telt, amelyekre ma, bármilyen meglepő is, nem szívesen gondol vissza. "Nálunk minden vasárnap ebéd előtt nagytakarítást tartottunk - mesélte a Nők Világa Podcastban a galériatulajdonos. - Hideglelést kapok, ha arra gondolok, milyen bútorok díszítették otthonunkat: agggyanfaragott, neobarokk rémségek. Ezeket portalanítani kellett, majd az egész bútorcsodát fogkefével és bútortisztítóval ápolni. Ha van valami, amit borzalmasnak tartok, az bizony ez volt - osztotta meg emlékeit."
Molnár Viktor tehát gyorsan rájött, hogy bizonyos bútorok vásárlása nem a legjobb ötlet az otthonában. Később azonban ő maga is beleesett abba a "csapdába", hogy antik bútorokkal, főként 19. századi darabokkal vette körül magát. "Hosszú és kitartó fejlődés vezetett odáig, hogy 40 éves koromra világos elképzelésem legyen arról, milyen tárgyakkal szeretném körülvenni magam" - osztotta meg Molnár Viktor, aki a 20. századi, letisztult művészet nagy rajongója. - "Korábban múzeumi körülmények között éltem, de a költözések során fokozatosan eltűnt a lakásból a nyomasztó zsúfoltság, és a sok felesleges tárgy, ami elnyomta a teret és a környezetemet."
A Kincsvadászok kereskedője négy gyermek büszke édesapja. Három fiú és egy lány gazdagítja a családját, és természetesen felmerül a kérdés: vajon a gyermekeiből örökölte-e valaki a műtárgyak iránti szenvedélyt. Viktor megosztotta véleményét, miszerint ezt az érdeklődést nem lehet erőltetni. "A legidősebb fiamnál látok némi affinitást. Ő jelenleg közgazdasági pályán tanul, még a középiskolás éveit tapossa" - árulta el. Úgy véli, hogy fia olyan területeken jeleskedhet, ahol ő maga nem annyira jártas, például a szervezésben. Viktor számára az üzletkötés és a kommunikáció az igazi erősség. "De ami a gépezet zökkenőmentes működtetéséhez szükséges, abban kifejezetten gyenge vagyok. Az életemben nincs rendszer, sosem dolgoztam hivatalos munkahelyen, nem volt senki, aki irányítson, hogy mire figyeljek, vagy hogy mikor legyek ott..." - vallotta be Molnár Viktor. Ennek ellenére ő úgy érzi, hogy irigylésre méltó szabadsággal éli az életét.
