Mostantól kezdve a pártok korlátlanul mozgósíthatják a világ összes pénzét kampányaik során.
Friss információk láttak napvilágot a 11 éves kisfiúról, akit a párkányi fürdőben egy rendkívül veszélyes, agyfaló amőba támadhatott meg.
Kedden az Országgyűlés megszavazta a törvény módosítását, amely az országgyűlési képviselők választási kampányköltségeinek átláthatóságát célozza. A módosítás, miközben megőrzi a szigorú elszámolási szabályokat, eltávolítja a jogszabályból azokat a rendelkezéseket, amelyek a választási kampány költségeinek korlátozására vonatkoznak, és amelyek a javaslat szerint már nem szolgálják az eredeti céljukat.
(A legfrissebb hírek itt)
A zárószavazás alkalmával a módosítást 133 képviselő támogatta, míg 46 képviselő ellenzi, és 1 képviselő tartózkodott a szavazástól.
A törvényjavaslatban kifejtették, hogy a USAID-botrány kirobbanása és a 2022-es országgyűlési választások során a baloldal külföldi források bevonásával a kampányszabályokat kijátszotta, világossá tette, hogy a jogalkotás egyik legfontosabb feladata a választói akarat külföldi támogatások általi befolyásolásának megakadályozása. Ráadásul a modern kampánytevékenység egyre inkább a digitális térbe terelődik, ahol a nemzeti jogszabályok alkalmazása nehézkes. A nagy platformszolgáltatók esetében az európai uniós szabályok érvényesek, azonban ezek jelenleg nem biztosítják a különböző forrásokból származó támogatások felhasználásának átláthatóságát és megkerülhetetlenségét.
A javaslatot tevő három kereszténydemokrata képviselő véleménye szerint a kampányköltések korlátozását célzó szabályozás elavult, és már nem felel meg annak a célnak, ami miatt eredetileg létrehozták. Ezen kívül hangsúlyozzák, hogy a tervezett módosítás révén egységes keretekbe kerülnek az országgyűlési, helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, a nemzetiségi önkormányzati képviselők, valamint az Európai Parlament tagjainak választására vonatkozó kampányfinanszírozási szabályok.
Hangsúlyozzák: Németország, Svédország, Norvégia, Észtország, Luxemburg, Hollandia, Csehország és Svájc szabályozásában sem szerepel ezen kampányokra vonatkozóan költési plafon.
A javaslat körüli eszmecsere során Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára hangsúlyozta, hogy a módosítás célja az egyenlő versenyfeltételek kialakítása, amelyet a kampányköltési korlát eltörlése révén kívánnak elérni.
A kampányfinanszírozási korlátot 2013-ban vezették be, célja pedig az volt, hogy elősegítse a választási esélyegyenlőséget és biztosítsa a választások tisztaságát. A szabályozás értelmében a pártok jelöltenként maximum ötmillió forintot költhettek el, amely összeget az évek során a KSH által közzétett fogyasztói árindex figyelembevételével fokozatosan emeltek. Az utolsó választások során már 5,91 millió forintra nőtt ez az összeg jelöltenként, ami azt jelentette, hogy amennyiben a pártok minden választókerületben indultak és országos listát állítottak, összesen 1,176 milliárd forint állt a rendelkezésükre.
