Nagy Márton kifejezte, hogy nem osztja az áfacsökkentés melletti hitet.
Nagy Márton, a nemzetgazdasági miniszter, az ATV-nek adott interjújában kifejtette, hogy tervez-e a kormány lépéseket tenni az infláció alakulásának fényében.
A kormány, ha szükséges, be fog avatkozni a helyzetbe. Az áfacsökkentés hatékonyságában nem bízom, mivel a kereskedelmi szektor ezt azonnal be fogja árazni - fogalmazott Nagy Márton az ATV kérdésére, reagálva a decemberi 4,6%-os inflációs adatra. Arra is kitért, hogy milyen intézkedésekkel tervezik megfékezni az élelmiszerek áremelkedését, és hogy tervez-e a kormány áfacsökkentést.
A KSH ma közölte a 2024. decemberi inflációs adatot: átlagosan 4,6 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel korábban. Elemzők hónapok óta rendszeresen figyelmeztettek, hogy 2024 utolsó hónapjaiban az infláció átlépheti át a 2-4 százalékos toleranciasáv felső határát. Az éves infláció 3,7 százalékos, az élelmiszererek ára pedig 5, 6 százalékkal nő.
A kormány sikeresen teljesítette ígéreteit: 2023-ban jelentős csökkentést hajtott végre, majd 2024-ben is alacsonyan tartotta a háború és az energiaválság miatt megugrott inflációt. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az NGM legfrissebb közleményében bejelentette, hogy az intézkedéseknek köszönhetően 2024-re az infláció 3,7 százalékra csökkent, és 2025-re további mérséklődést várnak, elérve a 3,2 százalékos szintet.
Nagy Márton a mai sajtótájékoztatóján, ahol bemutatta az új struktúrában működő csúcsminisztériumát, valamint a gazdasági környezetről és az új vállalati kihívásokról is szólt, válaszolt egy munkatársunk kérdésére, amely a decemberi inflációs csúcs okait firtatta. A miniszter kiemelte, hogy a piaci várakozások szerint az elemzők is 4 százalék feletti inflációval számoltak az év végére, így ez nem meglepő. A kis mértékben a várakozásokat túllépő infláció főként az élelmiszerárakhoz köthető, három alapvető termék, a tojás, a tej és a tejtermékek terén mutatkozik meg. A mezőgazdasági alapanyagok áremelkedése és a termelői árindex növekedése már begyűrűzött a fogyasztói árakba. Ugyanakkor a nagyobb élelmiszerláncok, mint a Lidl, Aldi vagy a CBA, egyre kevésbé fogadják el a beszállítói árakat - tette hozzá a miniszter.
Nagy Márton hangsúlyozta, hogy a magasabb inflációs számok átmeneti jelenségnek számítanak, melyek bázishatásokból fakadnak. Rámutatott az árstop és a kötelező akciózások jelentőségére, amelyek eddig is az élelmiszerárak csökkentését szolgálták. Kiemelte, hogy fontos figyelemmel kísérni a mezőgazdasági termelői árak alakulását a közeljövőben, mivel ezek befolyásolhatják az inflációs nyomást. Hozzátette, hogy ha szükséges, a kormány kész beavatkozni a helyzet kezeléséért.
A miniszter nyilatkozata szerint 2025-re 3,2 százalék körüli inflációval számolnak, ami azt jelenti, hogy az év második felére várhatóan 3 százalékra csökken a mérték. "Jelen pillanatban még korai lenne bármiféle lépést tenni" - tette hozzá, hangsúlyozva, hogy a kormány rendelkezik olyan eszközökkel, amelyek segítségével képes kezelni az inflációt, és "bármelyik lehetőség szóba jöhet", ha a helyzet ezt megkívánja.
A kérdés, hogy az ÁFA-csökkentés szerepel-e a lehetséges megoldások között, különösen releváns, mivel az ellenzéki táborból olyan hírek érkeznek, miszerint a kormány a táplálkozási alapanyagok esetében mérsékli az adó mértékét. Nagy Márton véleménye szerint azonban az áfacsökkentés hatása azonnal érzékelhető lesz, mivel „az áfacsökkentést azonnal lenyeli a kereskedő, és lényegében mindenki megérzi ezt”.
Az új lakások áfája valóban 5 százalékra csökkent, de vajon ez valóban hatással volt az árakra? A válasz egyértelmű: nem csökkentek az új lakásárak – emelte ki a szakértő. Szerinte ez a lépés inkább a kivitelezőket és fejlesztőket ösztönözte arra, hogy új lakások építésébe kezdjenek. Aki pedig az élelmiszerek áfájának csökkentését támogatja, az valójában a kiskereskedelmi láncok profitjára tör – tette hozzá.
Magyar Péter a hétvégén bejelentette, hogy az Agrárminisztérium már aktívan dolgozik az áfacsökkentés ügyén. Hamarosan várható egy hivatalos közlemény, amelyben megerősítik, hogy támogatják a Tisza által előterjesztett javaslatot. Ennek eredményeként remélhetőleg megszűnik az a helyzet, hogy hazánkban a legmagasabb árakon vásárolhatjuk meg a zöldségeket és gyümölcsöket.
Az agrártárca reagálása a következőképpen hangzott: "A Tisza párt Brüsszelben olyan javaslatokat támogat, amelyek révén a magyar gazdák pénzét elvonják, hogy azt Ukrajnának juttassák. Magyar Péter pedig próbálja elterelni a figyelmet agrártanácsadójának, Raskó Györgynek a megnyilvánulásairól, aki háborús helyzetet és számos áldozatot kíván a térségben. Az alapvető élelmiszerek áfáját a nemzeti kormány csökkentette 5 százalékra" - áll a közleményben.
