Navracsics Tibor hangsúlyozta, hogy a Balaton térségében a fenntartható fejlődés érdekében 40 milliárd forintra van szükség. E cél elérése érdekében fontos, hogy átfogó tervek és megfelelő források álljanak rendelkezésre, hogy a Balaton ne csak a jelen, h

A közigazgatási és területfejlesztési miniszter szerint a tóra vonatkozó közép- és hosszútávú tervek elé muszáj volt beiktatni egy rövidtávút is annak érdekében, hogy fenntartható legyen a víz minősége, és ne váljanak rendszeressé a kellemetlen jelenségek. Ám a munkálatokat egyelőre akadályozza a turisztikai szezon.

Folytatni kell a Balaton medrében található iszapcsapdák üzemszerű kotrását - erről határozott a kormány. Mint Navracsics Tibor az InfoRádióban emlékeztetett, jó néhány év kimaradt a rendszeres kotrási munkák sorában, ugyanis teljes és szisztematikus kotrómunkát utoljára a 2000-es évek elején végeztek a Balatonban. Egy akkori tanulmány megállapította, hogy kiváló a tó vízminősége és így a továbbiakban nem volt szükség ilyen jellegű munkálatokra.

Bár azóta zajlottak kisebb, helyi jelentőségű kotrási munkálatok, amelyek főként turisztikai célokat szolgáltak, hogy a strandok ne legyenek annyira iszaposak – mint például a Keszthelyi-öböl területén, ahol a Magyar Turisztikai Ügynökség végezte el ezeket a feladatokat –, átfogó és széleskörű intézkedések eddig nem történtek. Most azonban elindul egy új kezdeményezés – hangsúlyozta a közigazgatási és területfejlesztési miniszter.

A szakértők konszenzusra jutottak arról, hogy a tó vízminősége továbbra is kiváló állapotban van. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a jövőbeli fenntartás érdekében elengedhetetlen a rendszerszintű kotrás megkezdése.

- hangsúlyozta a miniszter. Ha a vízbe került anyagok, mint például a naptejekből származó foszfor és egyéb vegyületek leülepednek, az fokozhatja az algásodás mértékét, ami újabb árvaszúnyog-inváziókhoz vezethet. Így tehát az elmúlt években tapasztalt elszigetelt esetek a jövőben rendszeressé válhatnak, de ezt az általános kotrás révén elkerülhetjük.

Navracsics Tibor szerint az egyik leglényegesebb kérdés az, hogy pontosan mikor indítható el a munka. Jelenleg ugyanis még a turisztikai szezon csúcsán vagyunk, de már most elengedhetetlen a jövőbeli teendők előkészítése.

A kormányhatározat alapján október 31-ig meg kell indítani a kotrási munkálatokat, ami igencsak szoros ütemezést igényel – ismerte el Navracsics Tibor. Kifejezte reményét, hogy a jelenlegi rövid távú intézkedéseket hamarosan egy közép- és hosszú távú kotrási terv fogja követni. E terveket a kormány már 2021-ben jóváhagyta, de azóta csupán előkészítő lépések történtek a középtávú program megvalósítása érdekében. Ezért a kormányzat úgy döntött, hogy sürgősen szükség van egy rövid távú cselekvési terv kidolgozására, amely lehetővé teszi a munkák azonnali megkezdését, és megalapozza a további feladatok végrehajtását.

A mostani kotrási munkákhoz 1,5 milliárd forintot irányoz elő a költségvetés, amit a Nemzetgazdasági Minisztériumnak kell hazai forrásból biztosítania, mert ehhez EU-s forrás nem áll rendelkezésre - mondta a tárcavezető, aki szerint az előzetes kalkulációk alapján

a közép- és hosszútávú munkálatokra mintegy 40 milliárd forintra lesz szükség,

természetesen évekre lebontva. Ám ha mindez megvalósul, a Balaton fenntarthatóság szempontjából rendbe kerül - tette hozzá Navracsics Tibor.

Arról is beszélt, hogy a tó környékén élők és tartózkodók száma az idegenforgalom miatt folyamatosan változik: szezonon kívül körülbelül 200 ezren laknak a Balaton közvetlen közelében, ám a turisztikai szezonban a lélekszám ennek a 3-4-szerese. Ez is egyfajta speciális problémát jelent, hiszen a turizmus mind a természeti környezetre, mind az infrastruktúrára nézve jelentős és nem kiegyenlített terhelést jelent. A nyomás októbertől áprilisig lényegesen enyhül. Éppen ezért fontosak a tárcavezető szerint az olyan szervezetek, érdekképviseletek, amelyek beleszólhatnak abba, hogyan alakuljon a Balaton jövője. A mostani projektben kiemelt partner a Balatoni Szövetség.