Nem szükséges távoli helyekre utazni, hiszen a szomszédunk is kiváló példát szolgáltat arra, hogyan érdemes cselekedni.
Miközben a Konferencia Ligában alanyi jogon érintett NB I-es csapatok már a selejtezők során elvéreztek az első négy kiírás mindegyikén, addig a közép-kelet-európai régió klubjai jól láthatóan igyekeznek kihasználni a harmadik számú európai sorozat kínálta lehetőséget. A kétmilliós Szlovénia például idén két csapattal volt jelen a legjobb 16 között, az NK Celje pedig éppenséggel a negyeddöntőt várja. Utánajártunk, hogyan és mennyiből hozza össze ezt a sikert az alig kétmilliós szomszédunk.
Az UEFA 2021-ben azzal a szándékkal indította el a Konferencia Ligát, hogy lehetőséget biztosítson azoknak a kluboknak, amelyek a Bajnokok Ligájából egyre inkább kiszorulnak, és az Európa Liga legjobb 16 csapata közé sem tudnak bejutni. Ezzel a lépéssel a célja az volt, hogy a klubfutball rangsorából lemaradó országok képviselői is részesülhessenek a nemzetközi versengésből, valamint hogy a három sorozat együttes televíziós közvetítési jogdíjaiból új bevételi forrást teremtsenek.
A 2024-25-ös kiírás keretében Közép- és Kelet-Európából tizenegy különböző klub képviselteti magát:
A KL ligaszakaszába való bejutás azt jelenti, hogy a csapat a legjobb 36 közé került. A Celje és a két lengyel együttes azonban nem állt meg itt: egészen a negyeddöntőig jutottak, de a legjobb négy közé kerülés már valódi csoda lenne tőlük.
Tavaly a cseh csapat, Plzen, elérte a nyolc közé jutást, míg a lengyel Lech Poznan 2023-ban emelkedett fel erre a szintre. A cseh Slavia Praha pedig 2022 áprilisában, az első kiírás végén, egy kiélezett összecsapásban szenvedett el vereséget a holland Feyenoordtól a negyeddöntőben.
Miközben a Konferencia Ligában részt vevő NB I-es csapatok az utolsó négy idény mindegyikében már a selejtező fázisban búcsúztak (a Ferencváros például másfél éve a Bajnokok Ligájából esett vissza a Konferencia Ligába), a térség és a kelet-európai csapatok egyre inkább próbálják kihasználni a harmadik számú európai versenysorozat nyújtotta lehetőségeket. Szabad szemmel is jól észlelhető, hogy a régióban a klubok komoly erőfeszítéseket tesznek, hogy sikereket érjenek el ezen a szinten.
A futballklubok teljesítményének rangsorolásában kulcsszerepet játszik az elérhető anyagi források nagysága. Minél nagyobb az anyagi keret, annál több lehetőséged nyílik arra, hogy javítsd a csapatod eredményességét, legyen szó a játékoskeret minőségéről vagy mélységéről. Emellett a saját nevelésű labdarúgók fejlesztésére is jelentős összegeket fordíthatsz. Az egyes nemzeti bajnokságokba beáramló pénzügyi források általában összefüggésben állnak az adott ország méretével és gazdasági helyzetével, kivéve néhány kiemelkedő esetet, amelyek eltérhetnek ezt a trendet.
Az MLSZ tavaly ősszel közzétett Professzionális futballkörkép című elemzése részben alátámasztja ezeket a futballgazdasági alapelveket. Az összegzésből kiderül, hogy a 2022-es pénzügyi év során Európa 55 futballbajnokságának éves működési bevételi rangsorát Anglia dominálta, ahol a Premier League-t követik a legjobban teljesítő top 5 bajnokság más országai. Ezzel szemben Magyarország a 18. helyen, Lengyelország a 19., Csehország a 22., míg Szlovénia a 36. helyen végzett.
