Nem kell aggódni a gázválság miatt, még ha Ukrajna le is állította a tranzitot.

Bár a szakértő tavalyi várakozásai ellenére januártól az orosz fűtőanyag Ukrajnán keresztüli szállításai ténylegesen megszűntek, a mostani helyzetben is rendeződésre számít.

Bár január 1-én az érintett felek jelzéseinek megfelelően Európa Ukrajnán keresztüli orosz gázellátása mégis csak megszűnt, a lépés sehol sem okozott válsághelyzetet, és a helyzet ennél már csak jobb lehet - vélekedett lapunk megkeresésére Miklós László energiaipari szakértő, az FGSZ nevű központi gázvezetékcég korábbi igazgatósági tagja.

Ukrajna tavaly világossá tette, hogy Putyin ajánlatai ellenére nem kíván újra szerződést kötni az orosz gáz tranzitjáról azzal az országgal, amely megtámadta területét. A felek többször is jelezték, hogy az orosz gáz Ukrajnán keresztüli továbbítása az év elején leállt, azonban Miklós László és más szakértők véleménye szerint a fűtőanyag szállítása az EU gázkereskedelmi szabályai alapján, államközi megállapodás nélkül is zökkenőmentesen folytatódhat. Ezt a nézetet alátámasztja, hogy bár az orosz Gazprom november közepén egy számára kedvezőtlen bírósági döntés következtében felfüggesztette az osztrák OMV megrendeléseinek teljesítését, a két ország közötti gázáramlás nem akadt meg. Az így kiesett orosz mennyiségeket más osztrák vállalatok rövidebb távú szerződésekkel, azonnali vásárlások formájában pótolták.

Robert Fico válaszlépéseket helyezett kilátásba az ukrán gázszállítások leállítása következtében.

A jelek arra utalnak, hogy most sem az üzleti érdekek, sem a hirtelen felmerült megoldási javaslatok nem hoztak eredményt: ennek következményeként az orosz állami Gazprom január elsején egyszerűen leállította a gázszállítást Ukrajna felé.

Bár az események ilyetén alakulására nem számított, az európai "lufi" változatlanul elegendő gázt tartalmaz - vélekedett megkeresésünkre Miklós Lászó. A szakember ugyanakkor azt sem vetné el, hogy a mostani, néhány hetes sokk után, az uniós kereskedelmi szabályok alapján, Ukrajna mégis lehetővé teszi az orosz gáz továbbítását a leginkább érintett Szlovákia és Ausztria irányába. A hírekből egyébként számára nem derült ki, hogy ezt jelenleg mely fél nem teszi lehetővé. Annyi bizonyos, hogy a Gazprom január elsejétől nem jelezte az ukrán gázszállítások iránti, uniós szabályok szerinti igényét. Bár az Európai Bizottság tételesen máig nem tiltja az orosz gáz behozatalát, az energiaügyi biztosok nyilatkozatai nem hagynak kétséget afelől, hogy Brüsszel a vásárlások lehetőség szerinti teljes megszüntetését szorgalmazza és így nem ösztönöz az átállást fékező megoldásokat. Miklós László szerint ugyanakkor az érintett felek mindegyike a szállítások felélesztésében érdekelt.

Oroszország reggel leállította az Ukrajnán át Európába irányuló földgázszállítást

Bár a szállítások leállása a fűtőanyag fizikai áramlása szempontjából az elkövetkező hetek során okozhat gázhiányt, az orosz szállítások megszűnte által leginkább érintett szlovákok és osztrákok korábbi nyilatkozataik alapján képesek máshonnan is pótolni a kieső mennyiségeket. Ezek lehetnek feltöltött gáztárolóik, de vásárolhatnak a tengeren, cseppfolyósított formában szállított fűtőanyagot francia, belga, német, lengyel, litván, horvát vagy akár görög kikötői lefejtőállomások felől is. (Tegnap az orosz gázszállításokról régóta átálló Prága ajánlott segítséget Pozsonynak.) Bár kétségtelennek nevezte, hogy a fűtőanyag térségi tőzsdéin a jegyzések a szállítások megszakításának hírére megugrottak, szerinte a helyzet rendeződése, a további - akár ukrán - szállítások esetleges beindulása nyomán az árak innen várhatóan már lefelé indulnak. (Az Európában irányadó, TTF nevű holland gáztőzsde tegnap átlépte a lélektani határnak is tartott, egy és háromnegyed éves csúcsnak számító, megawattóránként 50 eurós szintet.)

A magyarországi gázellátást a fennakadás egyáltalán nem befolyásolja. A 2021 végén aláírt, évi 4,5 milliárd köbméterre vonatkozó új magyar-orosz gázszerződés értelmében Ukrajnán keresztül, Ausztria irányába kapunk egymilliárd köbmétert. Az Entsog nevű uniós nyilvántartás adatai viszont azt mutatják, hogy a korábban szinte teljes mértékben kihasznált HAG, azaz magyar-osztrák gázvezeték, gyakorlatilag megszüntette a gázforgalmat. Eközben a szerződés megkötésével párhuzamosan átadott, az orosz-török gázrendszerhez kapcsolódó vezetéken 2024-ben nemcsak a szerződésben rögzített 3,5 milliárd köbméter, hanem Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tavaly októberi nyilatkozata szerint akár 6,7 milliárd köbméter orosz gáz is érkezett. Bár a HAG-vezeték jelenlegi állapotában nem alkalmas az osztrák irányú szállításokra, Miklós László nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a magyar-szlovák gázvezetéken keresztül akár északi szomszédaink, akár az osztrákok is részesülhetnek a magyar gázból. Az orosz fűtőanyag forrása "értelemszerűen" Szerbia felől érkezhet, de a szakértő hangsúlyozta, hogy a kereskedelem során a szállítmányok nem címkézhetők. Magyarországra Horvátország és Románia irányából is beérkezik - akár cseppfolyósított gáz-lefejtőkből származó - vezetékes gáz, amelyet a magyar kereskedők külföldi értékesítésre is szánhatnak.

Az üggyel kapcsolatos érdeklődésünkre tegnapi lapzártánkig egyik érintett szervtől sem érkezett válasz: sem az energiaügyi minisztériumtól, sem a külügyi és külgazdasági tárcától, sem az MVM-től, sem pedig az FGSZ-től.