Orbán: A lázadók oldalán állok!

Bírói túlkapásnak minősítette az Európai Bíróság által augusztus 1-jén hozott döntést az olasz kormányfő, az ugyanis aláássa Giorgia Meloni egyik ígéretét, a menedékkérők Albániába deportálását. Melonit Orbán Viktor az elsők között biztosította támogatásáról.
Két bangladesi bevándorló ügye kapcsán az olasz bíróság az Európai Bírósághoz fordult, miután az olasz hatóságok Albániába helyezték őket egy ottani menekülttáborba. A két férfit a tengeren fogták el, de menedékkérelmüket elutasították, mivel az olasz hatóságok Bangladest biztonságos harmadik országnak minősítették. Ezt követően került sor a szállításukra Albániába, ám a bevándorlók fellebbeztek a határozat ellen. Az olasz bíróság ezért a kérdéses helyzet tisztázása érdekében fordult az Európai Bírósághoz, hogy ellenőrizze, vajon az olasz jogszabályok összhangban állnak-e az uniós normákkal. A bírák aggálya az volt, hogy a 2024-től életbe lépő olasz törvény nem határozza meg egyértelműen azokat az információforrásokat, amelyek alapján egy ország biztonságosságát lehetne értékelni. Ennek hiányában a kérelmezők és az igazságszolgáltatás is elveszíti a lehetőséget arra, hogy megkérdőjelezze vagy felülvizsgálja a biztonságosságra vonatkozó döntéseket. Az Európai Bíróság előzetesen megállapította, hogy az uniós jog nem ütközik azzal, ha egy tagállam jogalkotási úton nyilvánít meg egy harmadik országot biztonságos származási hellyé, feltéve, hogy ez a minősítés bírósági felülvizsgálat alá esik.
Most egy kis kitérőt kell tennünk. Tavaly az Európai Unió elfogadta a migrációs és menekültügyi paktumot, amelynek rendelkezései jövő júniusban lépnek hatályba. A paktum szigorúbb határőrizetet ír elő, és a bevándorlók esetében már a határon előszűrést végeznek annak érdekében, hogy megállapítsák, ki jogosult menekültstátuszra. Azokat, akikről megállapítják, hogy nem jogosultak, azonnal zárt táborba helyezik, ahonnan visszafordítják őket származási országukba vagy egy biztonságos harmadik országba, amely hajlandó befogadni őket. A biztonságos harmadik országokkal kapcsolatosan az Európai Bizottság májusban javaslatot terjesztett elő, amelyet a tagállamok várhatóan még az év folyamán ratifikálnak. Ez a javaslat lesz az irányadó a megfelelő országok meghatározásakor. Az Európai Bíróság is erre hivatkozott legújabb ítéletében, amikor hangsúlyozta, hogy az új rendelet hatálybalépéséig - várhatóan csak néhány hónapig - egy tagállam nem nyilváníthat "biztonságos" származási országgá olyan harmadik országot, amely nem felel meg az ehhez szükséges jogi követelményeknek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Banglades egész területe biztonságosnak minősül, ha valakit oda kívánnak visszaküldeni. Érdekes, hogy az Európai Bizottság javaslatában hét országot sorolt fel biztonságosként, köztük Bangladest is.
Giorgia Meloni, Olaszország miniszterelnöke, hevesen reagált a legújabb döntésre, hangsúlyozva, hogy a helyzet nem csupán jogi, hanem politikai dimenziókkal is bír. Ugyanakkor egyesek figyelmeztetnek arra, hogy Meloninak és kormányának tisztában kellett volna lennie az "apró betűs résszel", mielőtt belefognak az albániai projektbe. Az olasz kormányfőre azonban óriási politikai nyomás nehezedik, hogy fenntartsa a keményvonalas migrációs politikát. Orbán Viktor azonnal kiállt Meloni mellett, kijelentve: - Ennyit arról, hogy az illegális migráció elleni harcot össze lehet egyeztetni a brüsszeli szabályokkal. Két út áll előttünk: lázadás vagy behódolás. Én a lázadók oldalán állok - tette hozzá a magyar miniszterelnök, aki saját tapasztalataiból tudja, milyen következményekkel járhat a biztonságos országok elismerésének kérdése.
A korábbi magyar gyakorlat szerint Szerbiát biztonságos tranzitországnak tekintették, ami lehetővé tette, hogy az onnan érkezők visszaküldhetők legyenek, és menedékkérelmüket elutasítsák. Azonban az Európai Bíróság megállapította, hogy a nemzetközi jog nem ismeri a "biztonságos tranzitország" fogalmát, ezért ezt a kifejezést nem lehet alkalmazni a menekültügyi eljárások során.