Orbán Viktor kifejezte, hogy nem kívánjuk integrálni magunkat egy olyan szövetségi struktúrába, amely Ukrajnát is magában foglalja.

Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi beszédét október 23-án a Kossuth téren mondta el, ahol a nemzeti ünnep alkalmából gyűltek össze az emberek.

14 óra után pár perccel kezdődött el Orbán Viktor miniszterelnök október 23-i beszéde a Kossuth téren, a nagyjából egy órás ünnepi műsort követően.

"Ez a jelenség már az űrből is észlelhető" – nyitott Orbán Viktor, miközben a Kossuth téren összegyűlteket a "szabadság vándoraiként" üdvözölte. Ezt követően az 1956-os hősöket, a "pesti fiatalokat, lányokat, munkásokat és édesanyákat" olyan bátorként említette, akik nem törekedtek a hősiességre, csupán a sebesült hazájuk védelmére keltek.

Magyarország emlékezetében élnek hősei, akiknek emlékét soha nem engedi el, és mindig nyitott arra, hogy újakat teremtsen - fogalmazott, majd a Békemenetet Európa legjelentősebb politikai mozgalmaként jellemezte. Hangsúlyozta, hogy a mozgalom tagjai 16 éven át ("és talán még hosszabb ideig") képesek voltak megóvni a hazát, ezzel biztosítva "Európa egyetlen keresztény-konzervatív, nemzeti kormányának" fennmaradását.

Orbán Viktor hangsúlyozza, hogy 1956 nem csupán egy történelmi esemény, hanem egy olyan mérföldkő, amelyben a magyar nemzet újra felfedezte önmagát és bátorságát. Úgy véli, hogy az október 23-i forradalom nélkül nem valósulhattak volna meg a későbbi fontos események, mint például a 1968-as prágai tavasz vagy a Lengyel Szolidaritás Mozgalom, és valószínűleg a berlini fal sem omlott volna le, valamint a szocialista világrend sem zárta volna le a történelmét. A miniszterelnök szerint 1956 üzenete univerzális, és azt hirdeti, hogy minden népnek jár a szabadság és a méltóság. Mégis úgy érzi, hogy a magyarok gyakran magukra maradnak, hiszen mindig többet nyújtanak a világnak, mint amennyit visszakapnak.

"Brüsszel határozott lépésre szánt rá magát: háborúba lép" - emelte ki Orbán Viktor a beszédében, amely szorosan kapcsolódott az Európai Unió és Ukrajna helyzetéhez. A miniszterelnök az idén márciusban Londonban, Keir Starmer brit miniszterelnök patronálásával megalakult, Ukrajnát támogató koalícióval kapcsolatban megjegyezte: "készek másokat is a harcmezőre küldeni, hogy ott adják az életüket."

Hozzátette, hogy az Európai Unió eddig összesen 185 milliárd eurót fordított Ukrajna támogatására, és jelenleg újabb „tízmilliárdokat” kívánnak előteremteni az európai polgárok, köztük a magyarok zsebéből. A miniszterelnök véleménye szerint, ha Donald Trump lett volna az elnök az előző ciklusban, valószínűleg elkerülhető lett volna az orosz-ukrán konfliktus kirobbanása, és ha Brüsszel nem gátolná az amerikai elnök békemisszióját, már a háború végén járnánk. Orbán Viktor említést tett arról is, hogy az Európai Unión belül jelenleg csak Magyarország lenne képes békecsúcstalálkozót szervezni az orosz-ukrán háború ügyében.

Orbán Viktor kijelentette, hogy Brüsszel kincstára kiürült, és a régi ipari üzemek tömegesen zárják be kapuikat. Az ukrán támogatás következményeként magas energiaárak és fokozódó infláció sújtja az országot. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a háború folytatódása alatt gazdasági fellendülésre nem lehet számítani. Emellett kiemelte, hogy a jelenlegi nehéz körülmények között igazán figyelemre méltó, hogy képesek vagyunk megvalósítani Európa legnagyobb otthonteremtési és adócsökkentési programját.

"Ukrajna szuverenitása kérdéses, mivel sorsa más hatalmak döntéseitől függ. Európa, a régi gyarmati mentalitást követve, jelenleg az ország területi felosztásán dolgozik" - fűzte hozzá. Ukrajna európai uniós tagságával kapcsolatban Orbán kijelentette: "Stratégiai partnerség lehetséges, de európai uniós tagság nem. Nem kívánunk egy szövetségi rendszer részévé válni Ukrajnával, sem katonai, sem gazdasági szempontból."

Arról is beszélt, hogy a magyarok nem akarnak háborúba menni, és nem akarnak meghalni Ukrajnáért.

Orbán Viktor a beszéde utolsó harmadában az öt hónap múlva esedékes választásokra is kitért. A kihívó Tisza Pártot és Magyar Pétert (akiknek a nevét nem említette szó szerint) ismét Brüsszel bábjainak nevezte. Szerinte Brüsszel ma nem segítség, hanem a veszedelem, akik pedig a kormányváltást támogatják, valójában a háborút támogatják.

Orbán hozzátette: a kormánypárti szavazóknak beszélniük kell "a megtévesztett magyarokkal". Majd külön a fiatalokhoz szólt, mondván "ébredjetek, lázadjatok, vár a hazátok!" Az igazi fenyegetést szerinte Brüsszel és az Európai Unió mesterterve jelenti, aminek Budapesten is "megvannak a slim fit szekértolói".

A miniszterelnök beszédének végén hangsúlyozta, hogy Magyarországon béke fog uralkodni, mert mi, magyarok, a béke hívei vagyunk, és szabadságra születtünk. Kiemelte, hogy ahogyan Budapest 1956-ban a szabadságharc szimbólumává vált, úgy a mai napra is az európai béke központjává kell válnia.

Magyar Péter, a Tisza Párt elnökének beszédéről szintén olvashatják majd tudósításunkat.