Putyin úgy véli, hogy Volgográd Sztálingrádra való visszanevezése indokolt és logikus lépés lenne.

Oroszország kommunista vezetői sürgetik Volgográd korábbi nevén, Sztálingrádként való újbóli elnevezését, és ezt a Győzelem Napja előtt kívánják megvalósítani.

Az Orosz Föderáció Kommunista Pártja (CPRF) jelenleg 57 parlamenti hellyel bír, így továbbra is a második legnagyobb politikai erőnek számít az elnöki székben ülő Egységes Oroszország mögött. A CPRF vezetője, Gennagyij Zjuganov, aki már 80 éves veterán politikai szereplő, határozottan támogatja Putyin elnök ukrajnai hadműveleteit, amelyeket a Szovjetunió újjáépítésének kulcsfontosságú lépéseként értelmez.

A kommunista párt vezetője csütörtökön arra szólította fel Vlagyimir Putyin elnököt, hogy a második világháborús örökség tiszteletére hivatalosan is adja vissza a Volga déli partvidékén található iparváros régi nevét, Sztálingrádnak.

"Már régóta követeljük ezt. Véleményem szerint ez régóta esedékes. Ha én lennék az elnök, már aláírtam volna a rendeletet, május 9-re" - mondta Zjuganov az állami TASZSZ hírügynökségnek. A pártvezető többször is kiemelte, hogy a sztálingrádi győzelem volt a 2. világháború döntő sorsfordító mozzanata, ami vitathatatlan történelmi tény.

Fontos kiemelni, hogy a Szovjetunió szétesése után Leningrádot vissza nevezték Szentpétervárnak. Ugyanakkor a környező régió, az oblaszty, megőrizte Lenin nevét, ami a korábbi északi katonai körzet elnevezésében is tükröződik.

A Volga melletti város történeti neve Caricin volt, amely 1925-ben vette fel Sztálin nevét, majd a 'desztálinizációs' folyamat során 1961-ben lett Volgográd.

A globális politikai térben az orosz kommunisták viszonylag elszigetelt helyzetben vannak, csupán néhány országban őrizték meg kapcsolatukat elvtársaikkal. Ennek ellenére mindent megtesznek annak érdekében, hogy befolyást gyakoroljanak az európai eseményekre. Ezt jól mutatja Zjuganov optimista megnyilatkozása is, amelyben örömmel számolt be arról, hogy az Európai Parlamentben egyre több kommunista elkötelezettségű képviselő található.

A kommunista párt nem csupán szavakkal és propagandával fejezi ki támogatását, hanem konkrét cselekedetekkel is hozzájárul az orosz hadműveletekhez Ukrajnában. Szerdán Zjuganov drónokat, motorkerékpárokat és terepjárókat juttatott el az Orosz Hadsereg számára, mindezt egy "humanitárius segélykonvojnak" titulált akció keretében.

Jártam Sztálingrádban, és számomra mindig is ez a város neve marad. Május 9-ig még 10 napunk van, ami elegendő idő ahhoz, hogy visszaállítsuk Sztálingrád eredeti nevét, hiszen csupán egy tollvonás választ el minket ettől. Zjuganov szerint ez a követelés nem csupán a politikai körökben, hanem az egész nemzet, valamint a katonák és veteránok szívében is ott él.

Putyin habozik, de nem mutat komoly ellenállást.

Az orosz elnök, aki a héten Volgográdba látogatott, bejelentette, hogy a város repülőterét "Sztálingrádi Nemzetközi Repülőtérre" kívánják átnevezni. A döntés bejelentésekor hangsúlyozta, hogy ha a helyi lakosság támogatja az elképzelést, akár a névváltoztatás teljes körű végrehajtására is sor kerülhet. Zjuganov ugyanakkor azt állította, hogy a helyiek készen állnak a változásra, ám ez a kijelentés megkérdőjelezhető, hiszen az utóbbi évek állami közvélemény-kutatásai azt jelzik, hogy a volgográdiak többsége ellenzi a Sztálin-kori név visszaállítását.

Ugyanakkor az utóbbi években a "Sztálingrád" nevet ideiglenesen újjáélesztették a városban, főként a nagyobb ünnepek és a háborús évfordulók idején, majd a megemlékezések végeztével visszaállították.

"Teljes mértékben megértem ezt a gondolatmenetet" - fogalmazott Putyin egy moszkvai hazafias nevelési fórumon, ahol fiataloknak beszélt szerdán. "Ha eltávolítjuk az ideológiai elemeket, a név világosan összekapcsolódik a [világháborús] győzelemmel."

Az elnök még nem hozott végleges döntést, mivel hangsúlyozta, hogy a hatóságoknak először meg kell ismerkedniük a közvélemény állásfoglalásával, mielőtt továbblépne a javaslat ügyében. Azonban nem világos, hogy a város lakóinak véleményére vagy az orosz társadalom egészének álláspontjára kíváncsi.

A putyini történelmi narratíva alapján a Győzelem Napja vette át a fő megemlékezés szerepét november 7-től, mivel az elnök a világháborús sikerekre építi politikai legitimitását. Ezzel párhuzamosan többször is hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió létrehozását bűnös cselekedetnek tartja, és nemcsak Lenint, hanem Sztálint is felelőssé tette ezért. Érdekes módon a Kreml hivatalos oldalán, még az ukrajnai hadművelet megkezdése előtt, a bolsevikok által létrehozott szovjet államrendszert "időzített bombaként" emlegették, utalva ezzel a tagköztársaságok összeolvadásának következményeire.

Ugyanakkor rendkívül bizonytalan, hogy Vlagyimir Putyin a Győzelem Napjáig ténylegesen kiadja a várt rendeletet.