Európát egy rendkívüli hőhullám ostromolja, mely újabb rekordokat döntöget. A következő napokban elviselhetetlen forróságra számíthatunk, amely igazi kihívás elé állítja a lakosokat.
A kontinens számos pontján lecsapott a rekkenő hőség, amely már több országban extrém forrósággal, erdőtüzekkel és gazdasági nehézségekkel jár. Franciaországban új országos hőmérsékleti rekordot állítottak fel, elérve a 42,9 fokot. Koszovóban, Szlovéniában és Magyarországon szintén megdőltek a korábbi rekordok. Spanyolországban a tüzek már halálos áldozatokat is követeltek, míg Görögországban turisták ezreit kellett sürgősen evakuálni a veszélyes helyzet miatt.
Franciaországot egy szokatlanul erős hőhullám sújtja, melynek következtében több mint húsz településen dőltek meg eddigi melegrekordok. Kedden Ardeche megyében 42,9 fokos hőmérsékletet regisztráltak, ezzel új országos csúcsot állítva fel. Az ország területének jelentős része narancssárga figyelmeztetéssel van ellátva, míg 14 megyében vörös riasztás lépett életbe. A rendkívüli hőség nemcsak a síkvidékeket, hanem a közép- és magashegységi régiókat is érinti, ahol szintén rekordhőmérsékleteket mértek. A meteorológiai előrejelzések szerint a következő napokban a hőmérséklet tovább emelkedhet.
Koszovóban új hőmérsékleti csúcsot regisztráltak, 42,4 fokot mértek Klina városában, amely Pristinától 47 kilométerre nyugatra található – értesítette a közvéleményt a balkáni ország hidrometeorológiai intézete. Ez az új rekord jelentős mértékben felülmúlja a korábbi 40,8 Celsius-fokos értéket, amelyet 1987-ben rögzítettek. Az intézet szakértői kiemelik, hogy ez a jelenség nem csupán egyedi eset, hanem az éghajlat hosszú távú változásának része, ami komoly figyelmet érdemel.
Egy másik balkáni államban, Szlovéniában történelmi melegrekordot regisztráltak hétfőn a tengerparti Koper városában. A hőmérséklet 24 órán keresztül folyamatosan 28 fok felett maradt, ami rendkívüli időjárási eseménynek számít. A Környezetvédelmi Hivatal tájékoztatása szerint az új rekord éppen egy fokkal haladja meg az eddigi csúcsot.
Az Independent híradása alapján a hőség és az intenzív szelek következtében erdőtüzek tombolnak Spanyolországban, Portugáliában, Törökországban és Görögországban, ahol a hőmérséklet már a 40 fokot is meghaladja.
Spanyolországban, Madrid környékén tragikus esemény történt: egy férfi életét vesztette, miután teste 98 százaléka leégett. A hatóságok több ezer embert, köztük nyaralókat is kénytelenek voltak evakuálni. A Kasztília és León régió környezetvédelmi vezetője a tűzvészek súlyos következményeiről beszélt, melyek "robbanásszerű és előre nem látható" jelenségeket idéznek elő.
Portugália északi vidékén, Trancosónál, közel 700 tűzoltó fáradhatatlanul dolgozik a lángok megfékezésén. Törökországban a hatóságoknak sikerült megfékezniük az északnyugati térségben, Canakkale környékén keletkezett tüzeket. A Dardanellák-szoros ideiglenes lezárása lehetővé tette, hogy a tűzoltó repülőgépek biztonságosan végezzenek munkájukat.
Eközben az Égei-tenger térségében Görögországban több helyen is evakuálták a helyieket, mivel erdőtüzek pusztítanak Zakynthos szigetén és a nyugati szárazföldi régiókban. Zakynthos délnyugati részén, az Agala térségében vízszóró repülőgépek és helikopterek dolgoznak a lángok megfékezésén. A kiürítések egy közeli, turisták körében népszerű partszakaszt is érintenek. Zakynthos polgármestere, Giorgos Stasinopoulos felszólította a kormányt, hogy küldjenek további légi támogatást.
A brit meteorológiai szolgálat, a Met Office képviselője, Stephen Dixon nyilatkozott az időjárási helyzetről: „A hőhullám, amely Északnyugat-Afrika és az Ibériai-félsziget felett terjed, fokozatosan északkelet felé halad, jelentős, az átlagot meghaladó hőmérsékleteket hoz Portugáliába, Spanyolországba, Franciaországba, Svájcba, Belgiumba, valamint Európa más területeire is. A meleg időjárás a következő 4-5 nap során egyre inkább eléri Franciaországot és Németországot.”
Magyarország sem mentesült a hőhullám szorításától: július 26-án a Békés vármegyei Sarkad Malomfok állomáson 41,3 Celsius-fokot regisztráltak, ezzel új napi hőmérsékleti csúcsot állítva fel.
A tikkasztó hőség nem csupán az emberi szervezet működésére gyakorol hatást, hanem gazdasági következményekkel is jár. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) adatai alapján a hőstressz globálisan 2,2%-kal mérsékli a potenciális munkaidőt, ami körülbelül 80 millió teljes munkaidős állás elvesztésével egyenértékű. Ez a jelenség tehát nemcsak a munkavállalók egészségét érinti, hanem a gazdaság egészére is komoly kihívásokat jelent.
A Lancet Countdown legfrissebb jelentése még inkább riasztó képet rajzol elénk: 2021 során körülbelül 470 milliárd potenciális munkaórát veszítettünk a hőség következtében, ami a 1990-1999 közötti időszak éves átlagához képest 37%-os emelkedést jelent. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos dolgozó körülbelül 139 munkaórát kénytelen volt elveszíteni. Továbbá, a World Economic Forum és az Allianz által készített közös tanulmány rámutat, hogy a szélsőséges hőség a közeljövőben a legdrágább éghajlati kockázattá léphet elő. A várakozások szerint 2035-re a hőhullámok évente akár 2,4 billió dolláros termelékenységcsökkenést okozhatnak világszerte.
Örömteli hír, hogy a hőhullámokkal szemben van lehetőségünk felkészülni! Rövid távon a figyelmeztetések és megelőző intézkedések bizonyulhatnak hatékony eszközöknek, míg hosszabb távon strukturális alkalmazkodási megoldásokra van szükség. A városok zöldítésével, a munkaidő rugalmasabb szervezésével, a kora reggeli vagy késő esti munkavégzéssel, valamint passzív hűtési rendszerek bevezetésével számos ígéretes opció áll rendelkezésünkre, hogy jobban alkalmazkodjunk a változó környezeti feltételekhez.
