Óriási lehetőségek nyílnak meg azok előtt, akik saját maguk termelik és tárolják az áramot – a kormány legújabb kezdeményezése révén jelentős anyagi támogatásra számíthatnak.

Szakmai rendezvényünk keretében mélyrehatóan foglalkozunk az energiatámogatásokkal, az energetikai szektor előtt álló legnagyobb kihívásokkal, valamint a lehetséges megoldásokkal. Emellett áttekintjük a legfontosabb piaci trendeket is, amelyek formálják a jövőt. Célunk, hogy átfogó képet nyújtsunk a jelenlegi helyzetről és a jövőbeli lehetőségekről.

A kormány által benyújtott rendelettervezet egy új szabályozási keretet kíván létrehozni, amely a megújuló energiaforrásokból és hulladékból származó villamos energia működési támogatását célozza meg. Kiemelt figyelmet fordít az energiatárolási megoldások ösztönzésére, ami különösen fontos a fenntartható energiafelhasználás szempontjából. A tervezet egyik leglényegesebb újítása, hogy

A villamosenergia-tárolók bevételkompenzációs támogatásának részletes szabályozása magában foglalná a támogatási rendszer pénzügyi kereteinek, elszámolási eljárásainak és finanszírozási forrásainak pontos meghatározását. Ez a rendszer lehetőséget biztosítana a tárolók hatékony működésének elősegítésére, valamint a megújuló energiaforrások integrációjának javítására. A pénzügyi alapok kialakítása során figyelembe kell venni a piaci környezetet és a tárolók gazdasági fenntarthatóságát, míg az elszámolási módoknak átláthatónak és könnyen ellenőrizhetőnek kell lenniük. A finanszírozás forrásaiként lehetőség nyílhat állami támogatások, uniós pályázatok vagy akár magánbefektetések bevonására is, hogy a rendszer hosszú távon stabil és megbízható legyen.

Amennyiben a rendelet hatályba lépne, vissza nem térítendő beruházási támogatásra és rendszeres bevételkompenzációra lennének jogosultak azok a vállalkozások, amelyek új villamosenergia-tárolókat hoznak létre, és azokat legalább tíz évig működtetik.

A támogatás célja, hogy a megújuló energiaforrások időszakos rendelkezésre állása miatt szükségessé váló energiatárolás gazdaságilag is megtérüljön - ez a modern energetika egyik legnagyobb nemzetközi kihívása is, amit most az Energiaügyi Minisztérium is kezelni próbál. A megújulók kiegyenlítése jelentette nehézségekről, kezelési módokról, azok költségeiről ebben a cikkben írtunk részletesen.

A konstrukció egyik kulcseleme, hogy a támogatás alapjául a tényleges és egy referenciaértékként meghatározott nettó bevétel különbsége szolgálna.

Amennyiben a referenciaérték alacsonyabb szinten alakulna, az érintett tárolóüzemeltető nem részesülne támogatásban, sőt, ha negatív különbözet lépne fel, akkor visszafizetési kötelezettség is keletkezhetne.

A bevételkompenzáció igényléséhez egy pályázati folyamatban kell részt venni, amelynek részletes feltételeit a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) fogja meghatározni. Ez a hivatal felelős lenne a benyújtott adatok hitelesítéséért, valamint jogosultsággal bírna a költségek és bevételek elosztásának módszertanának felülvizsgálatára is.

A rendszer fenntartásához szükséges pénzügyi forrást nem csupán a költségvetés biztosítaná, hanem a mérlegkörfelelősök, vagyis azok a piaci szereplők, akik felelősek az adott villamosenergia-felhasználói csoport energiamérlegének kezeléséért.

Ezeknek a szereplőknek szerződést kellene kötniük az átviteli rendszerirányítóval, és rendszeres befizetéseket kellene teljesíteniük a támogatási alapba. A fizetési kötelezettség alapja az általuk értékesített villamosenergia-mennyiség lenne, kivéve, ha az bizonyos lakossági kedvezményekkel vagy energiaközösségi megosztásokkal kapcsolatos.

A tervezet külön kitér arra, hogy az így befolyt összegeket az átviteli rendszerirányító kizárólag a támogatási rendszer működtetésére fordíthatná, azokat a saját bevételeitől elkülönítetten kellene kezelnie. A pénzeszköz végső viselője - néhány meghatározott kivételtől eltekintve - a felhasználó lenne, azaz a lakosság és a vállalatok. A tervezet szerint a felhasználóra eső összegnek minden számlán külön soron kellene szerepelnie, az átláthatóság érdekében.

Ez az új szabályozási keretrendszer számos meglévő szabályozási elemhez kapcsolódik, és bizonyos aspektusait módosítaná. Például érinti a villamos energiára vonatkozó, 2007. évi törvény végrehajtási rendeletét, továbbá az egyetemes szolgáltatás árképzésével kapcsolatos miniszteri rendeletet is. A tervezet új finanszírozási felelősségi területeket vezetne be, és részletesebben meghatározná a mentességek feltételeit, valamint az igazolási kötelezettségeket is.

A tárolóüzemeltetők számviteli és adatszolgáltatási kötelezettségei jelentős mértékben kiterjednének:

a támogatott tárolókat a jövőben önálló engedélyköteles tevékenységként kellene könyvelni, és a MEKH akár kötelező módszertani módosítást is elrendelhetne.

A tervezett szabályozás augusztus 1-jén léphet életbe, azonban a társadalmi egyeztetés során, amely július 27-ig tart, lehetőség van a tartalom módosítására.