A Republikon Intézet legfrissebb elemzése alapján jelenleg a politikai táj képét a pártok helyzete és támogatottsága határozza meg. A legfrissebb adatok tükrében érdemes megvizsgálni, hogyan alakulnak a pártok közötti erőviszonyok, és milyen trendek figye
Somló Tamás özvegye, Keszthelyi Gyöngyvér, most már menyasszonyként léphet tovább az élet útján. Szívet melengető pillanat volt, amikor a boldogító kérdést feltették neki, tele érzelemmel és szeretettel.
A TISZA Párt megjelenése már tavasszal felforgatta a többi, korábbi ellenzéki párt életét is, nagy lendülettel szívta el a szavazókat a 2022-es ellenzéki összefogás pártjaitól, minek következtében a DK mindössze kettő, a Mi Hazánk egy képviselői mandátumot szerzett a júniusi EP-választáson, a többiek EP-mandátum nélkül maradtak.
A kormánypártok népszerűségének csökkenése, az új politikai szereplők megjelenése, valamint az ellenzéki pártok harcai mind jelentős hatással voltak a pártrendszer alakulására. A 2024-es év a politikai erőviszonyok átalakulásának időszaka volt, amely friss lehetőségeket teremtett a 2026-os választások előtt - derül ki a Republikon elemzéséből.
A Fidesz-KDNP számára a 2024-es esztendő komoly kihívásokkal teli volt. Az év során drámai módon csökkent a kormánypártok népszerűsége, különösen tavasszal, a kegyelmi botrány következtében, amely jelentős veszteségeket okozott számukra. Bár a választások közeledtével sikerült valamennyire helyreállítaniuk a helyzetet, végül mégis a legrosszabb EP-választási eredménnyel zárták az évet. A visszaesés folytatódott, sőt, felgyorsult, így decemberre a Fidesz-KDNP a második helyre szorult a Tisza mögött. Elemzések szerint a párt támogatottsága az általános népesség körében három, míg a pártválasztók között 11 százalékponttal csökkent az év elejéhez viszonyítva.
A kevesebb mint egy éve megalakult Tisza Párt 2024-ben kiemelkedő győzelmet aratott. A pártválasztók körében elért 35 százalékos támogatottságával az év végére a legkedveltebb politikai erővé emelkedett – állítja az elemzés. Ugyanakkor a párt előtt komoly kihívások állnak, különösen a 2026-os egyéni választókerületi stratégiájának kidolgozása terén. Mindezek ellenére egyértelmű, hogy a Tisza Párt a politikai diskurzus fontos alakjává vált.
A 2024-es év a hagyományos ellenzéki pártok – különösen a DK, az MSZP és a Momentum – számára a veszteségek időszaka volt, de az összefogásnak köszönhetően sikerült mérsékelniük a károkat. A DK elveszítette a korábbi vezető ellenzéki szerepét, míg az MSZP és a Párbeszéd is számottevő támogatottság-csökkenést tapasztalt, bár mindkét párt megőrizte néhány helyi önkormányzati pozícióját. A Momentum és a Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) helyzete vegyes: országos szinten visszaesést könyveltek el, de helyi szinten figyelemre méltó eredményeket értek el.
A Mi Hazánk számára az idei év a stabilitás jegyében telt, mivel támogatottsága szinte változatlan maradt. Ezzel szemben az LMP és a Jobbik jelentős visszaeséssel néz szembe: az LMP-t a lehetséges kormányzati együttműködés gyanúja, míg a Jobbikot belső feszültségek sújtják. Az 5 százalék alatti pártok helyzete továbbra is kérdéses, de néhány szereplő, mint például az MKKP, egyre inkább közelít a parlamenti bejutási küszöbhöz.
A 2024-es év jelentős átalakulásokat hozott a magyar pártrendszerben: a politikai színtér egyre inkább a kétpólusú dinamika irányába mozdul el, a TISZA Párt és a Fidesz-KDNP dominálásával. Az év végére a politikai versenyhelyzet sokkal inkább nyitottá vált, mint az év elején, azonban a 2026-os választásokig hátralevő másfél év még számos bizonytalanságot rejt magában.
