Románia: a korábbi felemelkedés helyett ma már a kontinens egyik legnagyobb kihívásával néz szembe - a magyarok lehetnek a kulcsszereplők az ország megmentésében a pénzügyi válságból. - Világgazdaság
Jelenleg Romániában hasonló folyamatok zajlanak, mint amit 2006-ban Magyarországon tapasztalhattunk. A választások utáni osztozkodás következtében a költségvetési hiány annyira megugrott, hogy a frissen megalakult kormánykoalíciónak szinte azonnal a megszorító intézkedések bevezetésére kellett fókuszálnia. Az intézkedések sora valószínűleg még nem ért véget, hiszen a jövő évre a legoptimistább előrejelzések szerint is 7%-os államháztartási deficit várható, ami majdnem duplája a magyar helyzetnek. Eközben a román állam adóssága folyamatosan növekszik, ami azt jelzi, hogy a román gazdasági csoda lassan a végéhez közeledik.
A romániai eseményeket figyelemmel kísérők számára izgalmas időszak köszöntött be. Alig alakult meg az új kormánykoalíció a december elsejei választások után, máris az első fontos lépéseik között szerepelt a salátrendelet elfogadása. Ez a döntés sokakban vegyes érzelmeket ébreszthet, hiszen új irányvonalat jelez a politika terén.
Januártól a Ciolacu vezette kabinet gigantikus, 130 milliárd lejes kiigazítást hajt végre, ami az ígéretek szerint elsősorban a közszférát érinti. A sors különös, hiszen a Románia Magyar Demokrata Szövetség adja a pénzügyminisztérium vezetését, így Tánczos Barnára és a romániai magyarokra hárul a feladat, hogy rendbe szedjék a román államháztartást, ami évek óta nyögi a politikusok felelőtlenségének következményeit.
Romániában egy különleges választási év zajlott, ahol a politikai szereplők szinte szórták a pénzt, mintha csak a választók kegyeit igyekeznének elnyerni.
Keleti szomszédunknál eddig mindenfajta kísérlet megbukott, ami költségvetési kiadások lefaragására irányult. Az igazság, hogy már 2019-ben, tehát a covid előtt letértek a fiskális fegyelmezettség útjáról, olyannyira, hogy az idén elérheti az államháztartás hiánya a GDP 9 százalékát is - ami pont kétszerese lehet a magyar deficitnek.
Mindez természetesen nem a véletlen folytán alakult így: a magyar médiában gyakran "bezzegországként" emlegetett uniós tagállamban 2024-ben választási szuperévet tartottak. A román politikai vezetők nagylelkűségének mértékét jól mutatja, hogy csupán egy év leforgása alatt...
Ez persze jó hatással volt a kiskereskedelmi forgalomra, ami szeptemberben egészen elképesztő tempóban, több mint 10 százalékkal növekedett . Az már más kérdés, hogy az árakat is húzták a béremelések, ma egész unióban Romániában a legmagasabb a infláció, novemberben 5,4 százalék volt.
A Pénzügyminisztérium kijelentette, hogy nem terveznek megszorító intézkedéseket.
Ezúttal is hasonló forgatókönyv bontakozik ki, mint 2006-ban Magyarországon, és a költségvetési hiány nagysága is döbbenetes hasonlóságot mutat. A Gyurcsány-kormány 2005 végén, a gazdasági fellendülés időszakában, 4,1 százalékos deficitet tervezett, ám a valóságban ez 9,3 százalékra nőtt a GDP-hez viszonyítva.
