Egy különleges megoldás állhatna a magyar emberek egészségének javítása mögött: ez a sokoldalú eszköz valamiért mégsem kapja meg a megérdemelt figyelmet az egészségügyi szektorban - Pénzcentrum.
Wernigg Róbert: A lelki egészség egy rendkívül összetett jelenség. Olyan állapotot jelöl, amelyben az egyén teljes mértékben birtokában van szellemi képességeinek, és ezáltal képes megélni az élet teljes spektrumát. E komplex állapot kulcselemei közé tartozik az érzelmi egyensúly, valamint a világra való pozitív szemlélet. Fontos szerepet játszik a gondolkodás, a logikai következtetések és a realitásérzék helyes működése, valamint a kapcsolatok stabilitása. A reális önkép, a cselekvőképesség, és a rugalmasság mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az egyén döntései illeszkedjenek a különböző helyzetekhez. Ezen túlmenően a lelki egészség nem csupán egyéni szinten jelenik meg, hanem társas és csoportszinten, valamint egy adott közösség jellemzői is befolyásolják.
Napjainkban számtalan kihívás ér minket e téren. Az elmúlt 50 évben rengeteget változott a világ, sok - korábban tabunak hitt - dolog megdőlt. Eltűnt az a biztonság, ami a második világháború végétől egészen a közelmúltig meghatározta a gondolkodásunkat. Évtizedeken keresztül elképzelhetetlen volt egy európai háború, vagy egy világjárvány. Ezekre nem vagyunk felkészülve lelkileg. A határainkon dúló háború sokkolt minket. A borzalmas pusztítás képei és következményei betolakodnak a mindennapjainkba.
A 20. században a védőoltások sokfélesége óriási biztonságérzetet nyújtott, ám a Covid-járvány során tehetetlenül néztük, ahogy embertársaink százezrei veszítik életüket, és ezzel a hitünk is szertefoszlott. Az a tévhit, hogy mindenható eszközökkel felvértezve állunk szemben a világ kihívásaival, egy csapásra megdőlt. A képernyők előtt üres utcák és kihalt városok képei fogadtak minket, mintha egy poszt-apokaliptikus filmet néznénk, és sokunk számára ez volt az első alkalom, hogy ilyen valósággal szembesültünk. A klímaváltozás is kézzelfoghatóbbá vált, hiszen gyerekkoromban még élvezhettük a szánkózást és a korcsolyázást; most viszont, hogy a gyermekeimnek havat szeretnék mutatni, már csak Ausztriába vagy Szlovákiába tudunk utazni.
Emellett ránk tört a "poszt realista világ", amiben eltűntek a biztos kapaszkodók: nem tudjuk, hogy mi a valóság, hol kezdődik a kreált valóság. Vagyis az internet megjelenése miatt gyengült az objektív valóságérzékelésünk. Egy példa: a Facebook-on mindenki a szépet és jót posztolja magáról, csupa boldog, felhőtlen emberrel találkozunk. Nagyon nyomasztó tud lenni, amikor ezt összehasonlítjuk a saját "szürke mindennapjainkkal". És akkor a mesterséges intelligenciáról és a fake news cunamiról nem is beszéltem.
A mindennapok kényelme, a művi környezetben élés miatt nem vagyunk kiszolgáltatva a természetnek, viszont nem is kapcsolódunk hozzá. Pedig - triviális példa - egy egyszerű erdei séta milyen jót tesz a lelki egyensúlyunknak.
Engedjétek meg, hogy egy jelentős pozitív változással kezdjem: az öngyilkosság arányában a 80-as évek közepén még élen jártunk a világban. Abban az időszakban már láthattuk a "nyugati" életformát, ami összehasonlítási alapot adott számunkra. Ez a kontraszt sokunkat tehetetlenné és frusztrálttá tett, hiszen szembesültünk a létező szocializmus valóságával. Az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód, valamint az alkohol- és dohányfüggőség mind hozzájárultak a széleskörű depresszió megjelenéséhez, amely az öngyilkosság egyik legfőbb kiváltó oka volt. Azonban az elmúlt három évtizedben egy különleges és világszinten szinte páratlan fejlődés indult el: az öngyilkosságok száma és aránya egyharmadára csökkent.
Ehhez a rendszerváltáson túl az egészségtudatos életmód széleskörű elterjedése, az antidepresszánsok alkalmazásának növekedése, a korai felismerések fokozott arányának megjelenése, valamint az orvosok és a társadalom tudatosabb hozzáállása mind jelentős mértékben hozzájárult.
Egy friss OECD jelentés szerint a mentális problémák előfordulásának aránya Magyarországon kedvezőbbnek bizonyult, mint a szomszédos országokban. Ez jó hír, ugyanakkor felveti a kérdést, hogy vajon valódi eltérésekről van-e szó, vagy csupán a problémák észlelésének és felismerésének különbségeiről. Érdemes megjegyezni, hogy míg az egészségügyi szükségletek kielégítetlensége Magyarországon viszonylag alacsony, a mentális egészség területén mégis jelentős hiányosságok tapasztalhatók.
Az elmúlt 25 év során számos öngyilkosság megelőzési program bizonyult sikeresnek, különösen a vidéki területeken. A Norvég Alap támogatásának köszönhetően elindult a lelki egészségközpontok létrehozása, és országszerte több mint száz ilyen intézmény jött létre. Ezek a központok nem csupán szolgáltatásokat nyújtanak, hanem közösséget is építenek, lehetőséget teremtve a veszélyeztetett csoportok számára a kapcsolatteremtésre és az együttműködésre. Sajnos a Covid-19 világjárvány idején a kockázatok csökkenésének trendje megtorpant, különösen a fiatalok körében, akik a korlátozások következményeként szinte teljesen elvesztették személyes kapcsolataikat. Ez a jelenség nemcsak Magyarországra korlátozódik, hanem globális problémát jelent.
Több területen még jelentős fejlődési lehetőségek állnak előttünk: az alkoholizmus, a dohányzás, a mozgásszegény életvitel és az egészségtelen táplálkozás nem csupán a fizikai jólétünket veszélyeztetik, hanem a lelki egészségünkre is káros hatással vannak.
Az asszertivitás, vagyis a saját érdekeink érvényesítése mások tiszteletben tartásával, mind egyéni, mind társadalmi szinten kulcsfontosságú. Ez a kommunikációs forma lehetővé teszi számunkra, hogy pozitív kapcsolatokat építsünk, miközben figyelembe vesszük környezetünk érzéseit és szükségleteit. Nyugodtan mondhatjuk, hogy ez a lelki egészség titkos fegyvere. Fontos, hogy az asszertivitás alapjait már a gyermekkortól kezdve megteremtsük. Az óvodás és kisiskolás kor az ideális időszak arra, hogy a gyerekek megtanulják, hogyan fejezzék ki magukat megfelelően, és hogyan értékeljék másokat. Jó példák erre a gyermekintézmények, ahol a napot egy közös beszélgetéssel indítják, és a "mit szeretek a másikban" téma kiemelt szerepet kap. Ezt a gyakorlatot örömmel látnám elterjedni az ország minden szegletében, mert így egy érzékenyebb és együttműködőbb generációt nevelhetünk.
Számos kutatás igazolja, hogy a háziorvosok felkészítése a mentális zavarok azonosítására és kezelésére, vagy a szükséges szakemberekhez való irányításra drámai módon csökkentheti az öngyilkosságok számát. Becslések szerint ez a szám akár 40-50%-kal is mérsékelhető, ha a háziorvosok megfelelő tudással rendelkeznek. A reménytelenség, amely a leggyakoribb kiváltó oka az öngyilkossági gondolatoknak, egy egyszerű, négy kérdésből álló kérdőív segítségével hatékonyan azonosítható. Ez a megközelítés lehetőséget ad arra, hogy időben beavatkozzunk, és támogassuk azokat, akik segítségre szorulnak.
Az életmóddal kapcsolatos tudatos döntések, melyben az alapellátás szintén támogatást nyújthat, egyaránt javíthatják a testi és lelki egészséget.
Bár kevésbé elterjedt téma, a közvetlen környezetünk, beleértve a zöld területeket és az épített helyszíneket, jelentős hatással van lelki egészségünkre. Például egyre nagyobb figyelmet kapnak a kórházi kertek és parkok kialakítása, amelyek nemcsak esztétikai, hanem gyógyulást segítő szerepet is betöltenek. Az egészségügyön túl a mindennapi életben is sokat javíthat a mentális jólétünkön, ha olyan munkahelyeken és iskolákban dolgozunk, ahol figyelmet fordítanak a mentálisan egészséges és családbarát környezetre. Ezen kívül ne feledkezzünk meg a spirituális életünk fontosságáról sem, amely szintén jelentős pozitív hatással bírhat a lelki jólétünkre.
