Soha nem tapasztalt befektetési áradat vonul végig Európán, és Magyarország is a nyertesek sorába lépett!

Makrogazdasági környezet: kihívások és stratégiai válaszlépések A makrogazdasági környezet napjainkban tele van kihívásokkal, amelyek különböző mértékben befolyásolják a gazdasági szereplők működését. A globális bizonytalanság, politikai feszültségek és a folyamatosan változó piaci feltételek arra ösztönzik a vállalatokat, hogy rugalmasan alkalmazkodjanak a megváltozott körülményekhez. A stratégiai alkalmazkodás nem csupán reakció, hanem proaktív megközelítést igényel, amely lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy ne csak túléljék, hanem fejlődjenek is a zűrzavaros időkben. Az innováció és a kreatív problémamegoldás kulcsszerepet játszik abban, hogy a cégek megtalálják a helyüket a folyamatosan átalakuló gazdasági tájban.

2025 közepére a világgazdaság egyre növekvő bizonytalansággal néz szembe. Az újraválasztott Trump elnök által bevezetett intézkedések következtében a kereskedelmi feszültségek fokozódtak, míg az infláció ingadozása és a geopolitikai szövetségek átalakulása tovább nehezítette a helyzetet. A kulcsfontosságú termékekre - mint az acél, gépjárművek és gyógyszerek - kivetett vámok jelentős zűrzavart okoztak a globális kereskedelmi láncokban, ami miatt az Egyesült Államok importja Németországból, Dél-Koreából és Mexikóból drámaian csökkent. Míg a pénz- és tőkepiacok viszonylag stabilnak tűnnek, a gazdasági környezet továbbra is rendkívül ingatag.

a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) 0,2%-os globális kereskedelmi visszaesést prognosztizál 2025-re, és csak mérsékelt fellendülést 2026-ra.

Mindezek ellenére az eurózónában viszonylag stabil helyzet figyelhető meg. Az Európai Központi Bank (ECB) jelenleg felfüggeszti a kamatcsökkentéseket, de 2025 végére újra lazító intézkedésekre lehet számítani. A CEE-6 országok monetáris politikája egyre inkább a gazdasági növekedés elősegítésére összpontosít: Lengyelország már elindította a kamatcsökkentési folyamatot, ami kedvezően hat a fogyasztásra és a beruházásokra. Ezzel szemben Romániának és Szlovákiának fiskális korlátokkal kell megküzdenie.

A közép-kelet-európai régió gazdasági horgonyának számító Németország továbbra is alacsony növekedési pályán halad, a GDP mindössze 0,2%-kal bővül 2025-ben. Ugyanakkor a szövetségi kormány többéves beruházási programot indított, amely az infrastruktúrára, a védelempolitikára és az energiaátállásra összpontosít. Ennek hatására a gazdasági növekedés 2026-ra várhatóan eléri az 1%-ot, sőt, hosszabb távon ezt is meghaladhatja. Biztató jelek - például a növekvő feldolgozóipari BMI-indexek, a javuló üzemi hangulat és az autógyártás élénkülése - arra utalnak, hogy

Németország gazdasági fellendülése megkezdődött, ami komoly következményekkel járhat a helyi ellátási láncok számára.

A közép-kelet-európai térség hat meghatározó gazdasága - Bulgária, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia - továbbra is Európa növekedési éllovasai közé tartoznak. A régiós GDP 2025-ben várhatóan 2,4%-kal, 2026-ban pedig 2,9%-kal bővül, jelentősen meghaladva az eurózóna átlagát. Lengyelország és Csehország stabil belföldi kereslettel és erős befektetői bizalommal vezetik a mezőnyt, míg Bulgária euróbevezetési folyamata tovább növeli a gazdaságpolitikai hitelességet. Magyarország és Románia összetettebb kihívásokkal szembesül - költségvetési szigorításokkal és inflációs nyomással - míg Szlovákia kilátásait a külkereskedelmi kitettség mérsékli.

A makrogazdasági kihívások ellenére a CEE-6 ingatlanpiacai 2025 első felében lenyűgöző teljesítményt nyújtottak. A befektetési volumenek elérték az 5,3 milliárd eurót, ami éves szinten 52%-os növekedést tükröz. A régióban Csehország dominált, több mint 2,1 milliárd eurónyi tranzakcióval, ami 153%-os növekedésnek felel meg. Lengyelország 1,7 milliárd eurós teljesítménye követte őt. Szlovákia, Magyarország és Bulgária szintén figyelemre méltó, bár alacsonyabb alapértékről induló, növekedési ütemet mutattak fel.

Az ipari és logisztikai (I&L) szektor újra a középpontba került, hiszen a befektetések összértéke elérte a 1,7 milliárd eurót, ami több mint kétszerese a tavalyi év hasonló időszakának. A nearshoring trendek, valamint a rugalmasabb ellátási láncok iránti kereslet felerősíti ezt a területet, különösen Csehországban és Magyarországon, ahol a fejlődés különösen szembetűnő. Ezen kívül az irodai befektetések is jelentős növekedésen mentek keresztül, éves szinten 9%-os bővülést mutatva. Ezt a modernizációs igény, a hibrid munkavégzés és az ESG-elveknek megfelelő eszközök iránti kereslet táplálja.

A lakóingatlan-piac jelentős változásokon ment keresztül, mely a tőke átcsoportosítását tükrözi: a befektetések mértéke 2019-hez viszonyítva megközelítőleg 800%-kal emelkedett.

Lengyelországban a beruházások éves szinten figyelemre méltó 114%-os növekedést mutattak, amelyet elsősorban az intézményi bérlakások (PRS) és az építés alatt álló bérbeadási (BTR) modellek iránti fokozódó kereslet generált. A szállodaipar befektetései szintén robbanásszerűen, négyszeresére emelkedtek, különösen Csehország és Magyarország esetében, ahol a növekvő turizmus és a célzott promóciós stratégiák jelentős szerepet játszottak a pozitív trendekben.

A CEE-6 régió tőkebevonása továbbra is kulcsszerepet játszik, hiszen 2025 első félévében az összes befektetés 54%-át képviselte, ami jelentős növekedést mutat az előző évi 44%-hoz képest. A cseh tőke dominálta a régiós befektetési áramlásokat, ami jól tükrözi a mély piaci ismereteket és az egyre erősödő intézményi jelenlétet a piacon. Emellett a nem EU-s források is látványosan bővültek: az amerikai tőke például szinte kilencszeresére nőtt, elérve a 800 millió eurót, főként az ipari-logisztikai, irodai és szállodai szektorokban. A kínai befektetők is jelentős aktivitást mutattak, hiszen 2025 első felében húszszor akkora összeggel fektettek be, mint a 2024-es év során, legfőképpen Magyarországra és Romániára fókuszálva.

Bár a globális kockázatok – kezdve a kereskedelempolitikai zűrzavartól egészen a szigorú fiskális intézkedésekig – továbbra is hatással vannak a világgazdaságra, a CEE-6 országainak gazdasági alapjai meglepően robusztusak. A régió kiemelkedő előnyei közé tartozik a stratégiai földrajzi elhelyezkedés, a befektetők számára kedvező szabályozási környezet, valamint a folyamatosan fejlődő infrastruktúra. Németország gazdasági fellendülése, az EKB lehetséges kamatcsökkentései, és az EU kohéziós forrásainak stabil rendelkezésre állása mind hozzájárulnak a jövőbeli növekedési lehetőségekhez.

Az ingatlanpiac szempontjából 2025 már eddig is bebizonyította, hogy a tőke készen áll a rugalmas, alkalmazkodóképes és magas potenciállal rendelkező piacokra áramolni. A makrogazdasági stabilitás, a strukturális keresletváltozások és a befektetői érettség elmélyülése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a CEE-6 régió Európa kereskedelmi ingatlanpiacának új központjává váljon.