Fontos információk láttak napvilágot: minden jel arra mutatott, hogy egy jelentős konfliktus küszöbén álltunk, ám Trump meglepő módon, az utolsó percben beavatkozott.
A The Telegraph információi szerint már szinte minden készen állt ahhoz, hogy nagyszabású háború törjön ki a Közel-Keleten, de az amerikai elnök megakadályozta a fegyveres konfliktust.
Jelenleg Irán a legégetőbb kérdések egyikét jelenti az amerikai politikai tájképen, mivel a Fehér Ház célja, hogy rábírja az országot a nukleáris programjának visszafogására. Ebben a bonyolult játszmában Izrael kulcsszereplővé lépett elő, hiszen Jeruzsálem folyamatosan lobbizik Washingtonban, sürgetve a katonai erő alkalmazását, ha szükségesnek látják akaratuk érvényesítésére. A tervek már készen álltak arra az esetre, hogy...
ha nem sikerül előrelépést elérni: izraeli gépekkel bombázták volna le a kulcsfontosságú létesítményeket 2025 májusában.
Donald Trump végül elvetette azt az elképzelést, amely az amerikai kabinet megosztottságára hívta fel a figyelmet. Többen már korábban is kifejezték kételyeiket azzal kapcsolatban, hogy az utóbbi másfél évben jelentősen meggyengült Irán ellen ilyen drasztikus lépésekkel érdemes-e fellépni. A légicsapásokkal kapcsolatos visszatérő érv pedig az volt, hogy ezek nem vezetnek eredményre, és más módszereket kellene keresni annak érdekében, hogy Teherán hajlandó legyen engedményekre. Trump döntése mögött valószínűleg az is állt, hogy az iráni fél jelezte, nyitott a tárgyalásokra, különösen Omán közvetítésével.
Jeruzsálem mögött titkos terveket szőnek, hogy miként semmisíthetik meg azokat a létesítményeket, amelyeket problémásnak tartanak. Ehhez azonban nem csupán az Egyesült Államok jóváhagyására lenne szükség, hanem a támogatására is. A Fehér Ház lépései azt tükrözik, hogy értékelik az eddig elért eredményeket, így a fegyverek helyett a diplomáciai megoldásokra helyezik a hangsúlyt a konfliktusok kezelésében.
A kiszivárgott információk szerint Jeruzsálem azzal számolt, hogy nagyszabású légitámadást tud indítani az amerikaiak segítségével, miközben kommandós csoportokat dobnak le a legfontosabb létesítmények közelében, ahol megsemmisítik majd azokat. Izraelben megnőtt annak a népszerűsége, hogy most kell fellépni a nagy riválissal szemben, mivel Irán nagyon meggyengült: több csapást elszenvedtek, miközben a ballisztikus rakétáik csak csekély kárt okoztak Izraelben. Közben a Hezbollah és a Hamász is nagyon meggyengült, Szíriában pedig megbukott Basszár el-Aszad, az irániak fontos szövetségese. Minden adottnak tűnt tehát a hadműveletek megkezdéséhez. Az elképzelés egyébként több amerikai tisztségviselőnél is nyitott fülekre talált, Michael E. Kurilla tábornok például közismerten mellette volt. Hozzá köthető a döntés, hogy
Az amerikaiak komoly fegyverzetet helyeztek el a Közel-Keleten, ahol bármikor elkezdődhetett volna a művelet.
Egy pontig egyébként maga Trump is nyitott volt arra a cikk szerint, hogy katonai beavatkozás induljon meg. A húszik támadásain keresztül érzékeltették, hogy hajlandóak fokozni a nyomást. Az elnök döntésében az is szerepet játszott, hogy Tulsi Gabbard, a nemzeti hírszerzés igazgatója szerint a csapások széleskörű háborúhoz vezettek volna a régióban, ez viszont ellenkezett Washington érdekeivel. Ennek ellenére még továbbra is az asztalon van egy csapás lehetősége, de ezt a tárgyalások kimenetelétől teszik függővé a Fehér Házban.
