Számos neves művész művei mostantól szabadon felhasználhatóvá váltak.

A művek közkinccsé válása lehetőséget teremt arra, hogy azokat bárki szabadon felhasználhassa, engedély kérdése nélkül, azonban a velük való visszaélés továbbra is szigorúan tilos. Az irodalom, tudomány és művészet alkotásait védő szerzői jog a szerző halála után 70 évig érvényes. Fontos megjegyezni, hogy a szerzői jogi védelem nem igényel hivatalos bejelentést vagy nyilvántartásba vételt a művekről, és nincs központi nyilvántartás sem arról, hogy mikor jár le egy adott mű védelme. Közös alkotások esetén a 70 éves védelmi időt az utolsóként elhunyt szerző halálától kell számítani.

Idén olyan művészek alkotásai kerültek a közönség elé, akik 1954-ben távoztak az élők sorából.

Közéjük tartozik Robert Capa, a magyar származású világhírű fotóriporter, aki Friedmann Endre néven született, és mindössze 41 évet élt. Haditudósításai során számtalan ikonikus képet készített, ezek közül A milicista halála a legismertebb, de ott volt például a normandiai partraszállásnál is.

Ugyanezen évben távozott az élők sorából Henri Matisse, a francia festészet kiemelkedő képviselője, aki a 20. századi művészet egyik legfontosabb alakja volt, és a fauvizmus irányzat meghatározó személyiségeként ismert. Emellett említést érdemel Auguste Marie Louis Nicolas Lumiere, akinek munkássága szintén maradandó hatással volt a kultúrára. Ő, testvérével, Louis Jean Lumiere-rel közösen 1895-ben megalkotta a kinematográfot, amely forradalmi újítást hozott a mozgóképkészítés és -vetítés terén.

Frida Kahlo mexikói festőművész szintén 1954-ben hunyt el, így művei az Európai Unió országaiban szabad felhasználás alá esnek. Ő az utókor számára nem csak művészként maradt fent, hanem a nőiség, a női szenvedés jelképéként is. Valódi popkulturális ikon lett, akit már életében legendává vált. Hatása globális és jócskán túlmutat a festészet műfaján.

A magyar irodalom gazdag palettáján Herczeg Ferenc művei is szabadon elérhetővé váltak. Ő volt az, aki hitelesen megelevenítette a vidéki dzsentri és az úri középosztály életét, s a Horthy-korszak egyik legnagyobb népszerűségnek örvendő írójaként tartják számon. Alkotásai valódi krónikásként tükrözik korának társadalmi jellemzőit és viszonyait.

Egyik fő műve Az élet kapuja című regény, amelyért a Magyar Tudományos Akadémia jelölőbizottsága háromszor jelölte Nobel-díjra 1925 és 1927 között.

Herczeg 90. születésnapján, 1954-ben távozott az élők sorából. Az 1949-es politikai változások következtében évtizedekig nem volt lehetőség a műveinek kiadására, és színdarabjait sem mutathatták be a színpadokon.

A védelmi idő leteltét követően is lehetőség nyílik arra, hogy az elhunyt szerző örököse, vagy a vonatkozó közös jogkezelő, esetleg érdekképviseleti szervezet lépjen fel, amennyiben a felhasználás sérti a szerző névfeltüntetési jogát.