Szántóföldi növényvédelmi előrejelzés: forróság, aszály és károsítók hatásai a termelésre A mezőgazdasági termelés szempontjából a szántóföldi növényvédelmi előrejelzés kiemelkedő jelentőséggel bír. A jelenlegi időjárási körülmények, mint a tartós forrós

Június első hetére a nyár igazi arcát mutatta, de Medárd napja környékén egy rövidke lehűlés érkezett. Az ország jelentős részén a szárazság továbbra is megmaradt, olyannyira, hogy sok helyen a gabonák már elkezdtek felszáradni, sőt, kényszerérésbe is kezdtek lépni.

A nyugati vidéken időnként kisebb esőzések és jégeső is megjelent viharos körülmények között, de ez sajnos nem hozott jelentős javulást a talajok nedvességi állapotában. Az éjszakai és nappali hőmérsékletek emelkedésnek indultak, és csupán az átmeneti felfrissülés idején csökkentek újra 10 °C alá.

Az aszályos időjárás és az őszi gabonák kényszerérésének következtében a búza alsó levelei kiszáradtak, míg az őszi árpa szinte teljes egészében elszáradt. A búzában a zölden megmaradt felső két levélen nem tapasztaltunk lisztharmatot vagy pirenofórás levélfoltosságot. A zászlós levelek többsége jónak tűnik, egészséges állapotban maradt. A fuzáriumos kalászfertőzés jelei leginkább csak észlelési szinten jelentkeztek, a kalászok esetében a fertőzés mértéke gyenge, legfeljebb közepes.

A levéltetvek száma és kártétele nem emelkedett, a poloskák előfordulása is góc-szerű, kártételi küszöbszint alatti és még mindig találhatóak foltszerűen vetésfehérítő lárvák is, de védekezés már nem indokolt ellenük a viaszérés körüli gabonákban.

A repcében továbbra is zajlik a becők fejlődése és az állomány érése. Azonban a fómás betegség szártünetei már szinte mindenhol megfigyelhetőek, különösen azokban a területekben, ahol a repceszár-ormányos vagy a nagy repcebolha elszaporodott. Itt a kifurakodási nyílások és a kártétel következtében leváló levélnyél helyén jellegzetes tünetek jelentkeznek, amelyek kisebb-nagyobb kiterjedésűek és tömeges piknídium képződést okoznak. Az alternáriás becőfoltosság megjelenése góc-szerű, így egy-egy táblán a becők körülbelül 5-8%-a lehet fertőzött.

A kukorica, napraforgó táblákon is nagy szükség lenne a csapadékra, főleg kukoricában sok helyen tapasztalhatóak a vízhiány tünetei ("furulyáznak" a kukoricák). Az 5-7 leveles kukoricában az ország egyes területein megkezdődött a gyapottok bagolylepke rajzása, de egyedszámuk még nem éri el a veszélyes mértéket.

Napraforgóban a levéltetvek folyamatosan jelen vannak, további szaporodásuk nem következett be. A szklerotíniás betegség megjelenése egy-egy táblán belül szórványos, a betegség nagyobb arányú fellépésére esős körülmények között lesz nagyobb esély. A parlagfű kelése, fejlődése folyamatos, így számos táblán alakult ki jelentős gyomborítottság a jelenleg akár 12-14 leveles gyomnövényből.

A burgonyatermesztés során a burgonyabogár minden fejlődési szakasza jelen van, ám a kár mértéke általában csupán kisebb területekre terjed ki. Az alföldi vidékeken már hetekkel ezelőtt felfedezhetőek voltak a burgonyavész első jelei, amelyek azóta sem mutatnak jelentős növekedést. Ezzel szemben a Nyugat-Dunántúl kissé csapadékosabb és párásabb tájain a betegség tüneteinek megjelenése az utóbbi héten tapasztalhatóvá vált.

Ültetéstől, fajtától függően a sorok záródása megkezdődött, helyenként a virágzás is tapasztalható, így a zárt lombozatú állományokban (különösen öntözés esetén) kismértékű lehűlés mellett kedvező mikroklíma alakulhat ki az újabb fertőzésekhez. A megelőző védelem javasolt, mivel a betegség lappangási ideje 5-6 napra lecsökkent.

Fontos figyelembe venni, hogy a tartósan alacsony páratartalom (

A burgonyatermesztés során, különösen a házi kertekben, gyakran találkozunk a házatlan csigák okozta problémával. Ezek a kis kártevők jelentős károkat okoznak a növények alsó, árnyékos részein, ahol a burgonya állományok legsebezhetőbbek.

A száraz időjárás nem kedvezett a borsóban esetlegesen fellépő kórokozók számára sem. Az aszkohítás betegség kezdeti, szórványos tünetei nem erősödtek tovább és egyelőre baktériumos betegségek sem tapasztalhatók.

Tüh Annamária

Természetesen! Íme egy egyedi megfogalmazás a "Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara" kifejezésre: "A Magyar Növényvédelmi Szakemberek és Növényorvosok Kamarája" Ha szeretnél további módosításokat vagy más megközelítéseket, csak jelezd!

Az előrejelzés a Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom és Zala vármegyei Növényorvosi Kamarák szakembereinek megfigyelései alapján készült.