Szerdán elindul a nagyböjt időszaka, amely a húsvéti ünnepre való felkészülés negyven napját öleli fel. | Vajdaság MA

Holnap, azaz hamvazószerdán veszi kezdetét a nagyböjt, amely a húsvétra való felkészülés negyvennapos időtartama.

Ma húshagyó kedd (angolul Shrove Tuesday, francia nyelvterületen Mardi Gras, német területen pedig Faschingsdienstag) van, a nagyböjt előtti utolsó nap, amelyet hagyományosan azzal ünnepelnek, hogy az emberek még egyszer jóllaknak húsos, zsíros, laktató ételekkel. A keresztény liturgiában a következő nap, hamvazószerda jelenti a nagyböjt kezdetét, amikor 40 napos önmegtartóztatás veszi kezdetét, amely Jézus sivatagi böjtölésére és felkészülésére emlékeztet. A "húshagyó" szó arra utal, hogy ettől a naptól kezdve el kell hagyni a húst az étrendből. A böjtben nemcsak a hús fogyasztása (volt) tilos, hanem sok helyen a tejtermékeket, a tojást és az alkoholt is kerülni kell(ett).

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia MTI-hez eljuttatott, keddi közleményében rámutatnak: a lemondás a húsról önmagában nem tekinthető böjti cselekménynek.

A húsfogyasztás az ókori és középkori emberek életében különleges, ünnepi eseménynek számított, ezért ha valaki lemondott róla, az a bánat és az önmegtartóztatás kifejeződése volt.

A modern ember a böjti időszakban elgondolkodhat azon, mi az a fontos érték vagy szokás az életében, amit általában szívesen megőriz, és amiről szándékosan lemondana, mint az "Isten előtti alázat kifejezésének" egy formáját.

A negyvennapos böjt hagyománya a IV. században terjedt el a keresztény közösségek körében, amikor is a hívők számára kiemelt fontosságúvá vált ez az időszak. Érdekes, hogy a vasárnapot az egyház nem számítja böjti napnak, hiszen ezen a napon Jézus feltámadását ünneplik, ami a kereszténység egyik legfontosabb eseménye. A nagyböjt kezdete a VII. századra tehető, ekkor állapították meg, hogy a böjt időszaka a hamvazószerdával veszi kezdetét, és húsvétvasárnapig tart. Így a böjti napok száma pontosan negyvenre rúg, ami szimbolikus jelentőséggel bír a hívők számára.

A böjt a XI. századig rendkívül szigorú szabályokhoz volt kötve: a hívek késő délutánig tartózkodtak minden ételtől, és a böjti napokon teljes mértékben elkerülték a húst, a tejtermékeket és a tojást.

A mai egyház már rugalmasabban kezeli a böjti előírásokat, azonban hamvazószerdán és nagypénteken szigorú böjtöt ír elő. Ezen a két napon a 18 és 60 év közötti hívőknek csupán egy főétkezésük lehet, amely mellett még kétszer kisebb adag élelmet fogyaszthatnak.

Vidékünkön a helyi hagyományok szerint a böjti előírások a következőképpen alakultak: az étkezések száma háromra korlátozódik, és egy alkalommal lehet csak jóllakni. Két különleges napon, valamint a nagyböjt többi péntekén az egyház arra ösztönzi a 14. életévüket betöltött híveit, hogy a böjt szellemében tartózkodjanak a húsfogyasztástól - olvasható a közleményben.

A görögkatolikus egyházban a hamvazószerda előtti hétfő jelzi a nagyböjti időszak kezdetét, amely a lelkigyakorlat és az önvizsgálat időszaka.