Az Európai Bizottság célja, hogy radikálisan megszüntesse az orosz energiafüggőséget.

Az Európai Bizottság kedden előterjesztette azt a javaslatot, amelynek célja, hogy az EU teljes mértékben megszabaduljon az orosz energiaforrásoktól. Az elképzelés egy fokozatos ütemtervet vázol fel, amely keretében az orosz olajat, gázt és atomenergiát eltávolítanák az uniós piacokról. A bizottság arra törekszik, hogy az intézkedések kidolgozása során biztosítsa az EU energiaellátásának stabilitását, miközben minimalizálja az árakra és a piaci viszonyokra gyakorolt hatásokat.
A testület álláspontja szerint az eddigi szankciós intézkedések révén jelentős előrelépéseket sikerült elérni. Például az orosz gázimport aránya drasztikusan, 45%-ról 19%-ra csökkent. Emellett betiltották az orosz szén behozatalát, míg az olajimport aránya a 2022 eleji 27%-ról mára mindössze 3%-ra esett vissza. Ugyanakkor a testület elismeri, hogy 2024-re az orosz gázimport ismét növekedésnek indult, így sürgetővé vált a koordináltabb intézkedések bevezetése, mivel a túlzott orosz energiafüggőség komoly biztonsági kockázatokat rejt magában.
A tagállamok számára feladatot adnak, hogy az év végéig dolgozzanak ki olyan nemzeti stratégiákat, amelyek részletezik, miként kívánják hozzájárulni az orosz gáz, atomenergia és olaj importjának fokozatos leépítéséhez. Az energetikai átállást felgyorsítják, és új forrásokat vonnak be, például a gázkereslet összehangolásával és az infrastrukturális kapacitások hatékonyabb kihasználásával. Ezen felül javítani fogják az orosz gáz nyomon követését az uniós piacokon, hogy biztosabb és átláthatóbb legyen a helyzet.
"Az orosz gázt (vezetékes gázt vagy LNG-t) szállító szolgáltatókkal új szerződést nem lehet kötni, a meglévő azonnali (spot) szerződéseket pedig 2025 végéig meg kell szüntetni." Az Európai Bizottság 2027 végére teljesen leállítaná az orosz gáz behozatalát.
Fokozott intézkedéseket terveznek bevezetni az orosz olajat szállító árnyékflotta ellen. Emellett szigorítanák az új szállítási megállapodásokat az Oroszországból érkező urán, dúsított urán és más nukleáris anyagok tekintetében.
A testület ígérete szerint júniusban jogalkotási javaslatokkal bővül az ütemterv.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, a tavalyi budapesti EU-csúcsot követően vetette fel azt az ötletet, hogy az árukereskedelmi többlet csökkentése érdekében - amit Donald Trump elnök rendszeresen emlegetett - az Európai Unió nagyobb mennyiségű cseppfolyósított földgázt (LNG) vásárolhatna az Egyesült Államoktól. Ezt a lépést az amerikai kormány is támogatja, hangsúlyozva a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok erősítésének fontosságát.
A magyar kormány korábban többször jelezte: szerinte az orosz energiahordozók nélkül nem lehetne ellátni az országot. "Ez fizika és matematika kérdése" - jelentette ki tavaly Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A kormány elégedett az energetikai együttműködéssel Oroszországgal, még ha "ennek kimondásához kell is ma némi bátorság Európában".
A Politico hétfőn arról írt, hogy az Európai Bizottság magyar tagja, az egészségügyért és állatjólétért felelős Várhelyi Olivér kifogásolta az energiaügyi tervezetet. A biztosok nem fogadhatnak el utasításokat a küldő kormányaiktól.