Valóban hatékony lehet a dohányzásról való leszokás szempontjából, ha a cigaretta ára 3000 forintra emelkedik?

Jelentősen növelné a dohány- és nikotintermékek jövedéki adóját az Európai Bizottság, továbbá egy kalap alá vonná a hagyományos cigarettát a kevésbé káros alternatívákkal. A bevételek egy részét közvetlenül a közös költségvetésbe csatornáznák, de nem biztos, hogy a dohányzás elleni küzdelem érdekeit szolgálja az adóemelés.

Az Európai Bizottság drasztikus adóemeléseket tervez a dohánytermékek esetében, melyek célja a dohányzás visszaszorítása. A július 16-án bejelentett javaslat értelmében minden hagyományos dohányáru jelentős, akár több százalékos adóemeléssel nézne szembe. Emellett a modern nikotintermékek, mint például a hevített dohánytermékek, nikotinpárnák és e-cigaretták – beleértve az itthon illegális, ízesített változataikat is – szintén súlyos jövedéki adó terhe alatt állnának.

Az Európai Bizottság nyíltan vállalja, hogy az új intézkedésekkel nem csupán a dohányzás visszaszorítására törekszik, hanem az uniós költségvetésben tátongó hiányokat is részben a dohánytermékekből származó jövedelmekkel kívánja pótolni. A júliusban benyújtott új költségvetési javaslatban megjelent egy innovatív forrás, a dohányipari termékekhez kapcsolódó jövedéki adóból származó saját forrás (TEDOR). Ez azt jelenti, hogy az érintett termékek után fizetett minimális adóbevétel 15%-a közvetlenül az EU központi költségvetésébe áramlik. A bizottság előrejelzései szerint a dohánytermékek adóztatásának felülvizsgálatával és bővítésével évente körülbelül 11,2 milliárd euró, azaz közel 4500 milliárd forint bevétel realizálódhat az uniós kasszába.

A különböző dohánytermékek esetében az alábbi módosítások lépnének életbe a minimum jövedéki adó összegét illetően:

A javaslat szerint jövedéki adót kellene fizetni az új típusú nikotintermékekre is, amelyek eddig uniós szinten nem voltak adókötelesek. A adómértékek így alakulhatnak:

Fontos hangsúlyozni, hogy ezek az adószintek csupán a minimumot képviselik, tehát a tagállamok jogában áll magasabb adókat is kivetni az egyes termékekre. Az alacsonyabb adók bevezetésére viszont csak a vásárlóerő-paritás figyelembevételével van lehetőség. Az Eurostat 2024-es adatai alapján Magyarország vásárlóereje az uniós átlag 77 százalékát teszi ki.

Magyarországon a jövedéki adó új típusú termékekre való kiterjesztése nem számít meglepetésnek, mivel a kormány már korábban, az EU-s szabályozások hiányában is bevezette ezt az adónemet a releváns termékekre. Legutóbb tavaly év végén történt módosítás a vonatkozó adók mértékében.

A hevített termékekre vonatkozóan a jelenlegi 38 forint/szál jövedéki adó már túlmutat az EU-s előírások 77%-án, míg a nikotinpárnák esetében a jelenlegi 28 ezer forint/kg adóteher drasztikusan, akár a kétszeresére is nőhet.

A hazai jogi szabályozás az uniós kontextusban meglehetősen szigorúnak tekinthető, különösen a nemzeti dohányboltok rendszerének köszönhetően. Az utóbbi években tapasztalható, hogy a dohányfogyasztás csökkenő tendenciát mutat; míg 2021-ben még 16,8 milliárd szál cigarettát adtak el, addig tavaly már csak 15,9 milliárdot értékesítettek. Ugyanakkor a hagyományos dohánytermékek háttérbe szorulásával párhuzamosan egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek az új típusú alternatívák. Például a hevítéses termékek eladásának volumene 2024-re már 3,4 milliárd darabra nőtt, míg három évvel ezelőtt mindössze 1,5 milliárd fogyott el. Ezen kívül a nikotinpárnák értékesítése is ugrásszerűen megnőtt: a 14 millió darab helyett már 75 milliót adtak el. Fontos megjegyezni, hogy ezek az adatok kizárólag a legálisan, trafikokban értékesített termékekre vonatkoznak.

A hazai vásárlókra is kihatással lehet, ha a szomszédos országokban drágulnak az ízesített e-cigaretták. Ezek a termékek Magyarországon ugyan törvénytelennek számítanak, de mégis rendkívül népszerűek a fogyasztók körében.

Ahhoz, hogy a javaslatból jogszabály legyen, szükség lesz az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács, valamint az Európai Parlament jóváhagyására is. Ezek megszerzése azonban korántsem egyszerű feladat, mivel a tagállamok megosztottak a kérdésben. Azok az országok, amelyek eddig is magas adókkal próbálták visszaszorítani a nikotintermékek fogyasztását - például Franciaország vagy Hollandia -, üdvözölték a változtatás szándékát.

A Bizottság által kitűzött ambiciózus közegészségügyi célokkal szembeni szkepticizmus egyre inkább teret nyer. Az Európai Bizottság 2040-re egy füstmentes közösség létrehozását tűzte ki célul, amelynek eléréséhez elengedhetetlen, hogy a dohányzók aránya a lakosság körében 5 százalék alá csökkenjen – jelenleg ez a szám 24 százalék. Az érvek között szerepel, hogy az elmúlt tíz évben tapasztalt csökkenés 40 százalékát az adóztatási intézkedéseknek tulajdonítják. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a dohányzás továbbra is évente körülbelül 700 ezer halálesetért felelős a közösségben.

Némileg ellentmond a bizottsági érvelésnek, hogy a dohányzás visszaszorításában élen járó Svédország hevesen ellenzi az adóemelést. Elisabeth Svantesson pénzügyminiszter egyenesen elfogadhatatlannak nevezte a javaslatot. Svédországban a dohányzók aránya mindössze 5 százalék körüli (bár a nikotinfogyasztás megfelel az uniós átlagnak), és a cigarettafogyasztás visszaszorításában Svantesson szerint az új típusú termékek - főként a snüssz és a nikotinpárna - játszottak nagy szerepet.

A svéd helyzet valóban különleges: az EU-n belül kizárólag Svédországban legális a snüssz, amely a többi tagállamban elérhető nikotinpárnákkal ellentétben valódi dohányt is tartalmaz. Ez a svéd siker azonban nem biztos, hogy más országokban is működne, mivel a snüsszfogyasztásnak mély gyökerei és kulturális jelentősége van Svédországban. Magyarországon viszont nehezen képzelhető el, hogy egy olyan személy, akinek a dohányzás közösségi élmény vagy mindennapi szokás, képes lenne a cigaretta helyett nikotinpárnát használni.

Az adóemelés ellenzői attól is tartanak, hogy az áremelkedés a feketepiac felé fogja terelni a kiárazódó fogyasztókat. Az illegális kereskedelem már most is komoly problémát okoz azokban az országokban, ahol magasak adók, mint például Franciaország. De nálunk is sok az illegális dohánytermék, a KPMG kimutatása szerint 2024-ben minden nyolcadik szál elszívott cigarettát a feketepiacon vásároltak. Magyarországon ráadásul egyetlen év alatt 5 százalékpontot, 8 százalékról 13 százalékra emelkedett az illegális kereskedelem részaránya. Az így vásárolt termékek, amellett, hogy plusz egészségügyi kockázatokat is hordoznak magukban, adóbevétel-kiesést is jelentenek az államoknak.

Természetesen, itt van egy egyedibb megfogalmazás: Nyilvánvaló, hogy a legfontosabb cél az, hogy senki se dohányozzon. Azonban ez egy olyan ambíció, amely valószínűleg sosem válik valóra, hiszen a nikotin, mint addiktív és pszichoaktív vegyület, mélyen gyökerezik az emberi történelemben.

- mondta a javaslattal kapcsolatban Várdi Katalin tüdőgyógyász. Szerinte a legfontosabb a megelőzés, azaz, hogy ne szokjunk rá a dohányzásra. Ha valaki mégis rászokott, annak 30-40 éves koráig van esélye leszokni, utána már nagyon nehéz: komplex leszoktatási programmal is 10 százalék alatti a sikerráta.

Várdi szerint vannak olyanok is, akiknek nem sikerül leszokni, vagy egyszerűen nem hajlandóak erre. Az ő esetükben valóban az ártalomcsökkentés lehet a legjobb megoldás, vagyis az, hogy megpróbáljuk átszoktatni őket a kevésbé káros alternatívákra. Ma már több országban, például az USA-ban és az Egyesült Királyságban is része a leszoktatás eszközkészletének az, hogy az érintetteket az új típusú nikotintermékek irányába terelik. Ezekről szerinte ma már valóban ki lehet jelenteni, hogy kevésbé károsak. Úgy látja, hogy az adóemelési javaslat is azért most született meg, mert ma már rendelkezésre állnak az adatok kezekről a termékekről - igaz, a hosszú távú hatásokat a legtöbb esetben még mindig nem ismerjük. Kivételt csak a snüsszfogyasztás jelent, amelynek Svédországban több évtizedes múltja van.

A tüdőgyógyász szerint fontos ugyanakkor, hogy ez csak a legálisan forgalmazott, bevizsgált termékekre igaz, az illegálisan vásárolt áruk esetében továbbra sem ismerjük a kockázatokat. Az egy valós veszély, hogy az ízesített, színes e-cigaretták olyanokat - akár gyerekeket - is rávesznek a fogyasztásra, akik amúgy nem kezdenének el cigizni. Ugyanakkor a tiltás nem feltétlen hatékony Várdi szerint, nagy a feketepiac, ráadásul a fiatalok gyakran könnyebben kiigazodnak rajta, mint a szüleik. "Akkor már jobb, ha tudjuk, mit vesznek" - véli a szakértő.