A Budapesti Értéktőzsde története 1991-től napjainkig egy izgalmas utazás, amely során a BUX index fejlődése lenyűgöző mérföldköveket állított fel. Az első kereskedések kezdetén az index értéke alig néhány ezer pont volt, ám az évek során a gazdasági refo

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX, története során először lépte át a 100 ezer pontos határt, zárásakor 100 049 pontnál állt meg. Az InfoRádió munkatársai Korányi G. Tamás tőzsdei szakértőt keresték meg, hogy megossza velük a mérföldkő jelentőségét és az ezt megelőző események hátterét.

A BUX-index 1991. január 1-jén lépett életbe, de a valóságban áprilisban kezdődött el a működése. Korányi G. Tamás tőzsdei szakértő az InfoRádióban emlékeztetett arra, hogy a január 1-jei értéket visszamenőleg számolták ki az akkori hat részvény, például a Skála, az IBUSZ és a Fotex alapján. Az index kezdetben lefelé ívelt, és 1993 nyarán már csupán 700 pontot mutatott. Azonban különböző gazdasági események – mint a Bokros-csomag, új tőzsdei bevezetések, privatizáció és az államcsőd elkerülése – következtében a tőzsdei árfolyam 19 hónap alatt ötszörösére emelkedett.

Az első évtizedben, amikor a magas infláció uralkodott, az index "tízszeres növekedést" mutatott, és 2000 februárjára elérte a tízezer pontos küszöböt. Ezt követően azonban a következő tízszeres ugrásra 25 évet kellett várni, és ez idő alatt számos turbulens esemény zajlott le. 2007-ben az index elérte a 30 ezer pontot, de ezt követően válság sújtotta a piacot, amely 2009 márciusára drasztikus visszaesést eredményezett, a mutató egészen 10 ezer pontra zuhant. Volt olyan nap is, amikor a veszteség mértéke a kétharmadot közelítette.

A növekedés üteme az utóbbi időszakban jelentősen felgyorsult; csupán az idei év első felében már 26 százalékos bővülést tapasztalhattunk, míg az elmúlt 2,5 év során a növekedés mértéke elérte a 2,5-szeresét.

Az indexet az osztalékok figyelembevételével számolják ki, ami azt jelenti, hogy az egyes részvényekre jutó osztalékokat hozzáadják az árfolyamhoz, tükrözve ezzel a befektetők által ténylegesen kapott összeget. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az index inflációval kiigazított, így az egy "nominális index" - magyarázta Korányi G. Tamás, hozzátéve, hogy reálértéken más eredmények adódnak.

"A számításaim szerint 1991 óta a halmozott infláció körülbelül 15-szörösére emelkedett, ami azt jelenti, hogy az akkori forint értéke ma körülbelül 15 mai forintnak felel meg. Ha ezt figyelembe vesszük, és elosztjuk, akkor reálértéken nem 100-szoros, hanem mindössze 675 százalék az index értéke. Ez pedig azt mutatja, hogy az elmúlt 34 évben körülbelül 6 százalékos reálhozamot értünk el" - nyilatkozta a tőzsdei szakértő.

Ez sem elhanyagolható: a befektetők tisztában vannak azzal, hogy inflációs környezetben hosszú távon tartós reálhozamot elérni nem egyszerű feladat. "Azok, akik magyar részvényekbe fektettek és figyelemmel kísérték a BUX-index alakulását, 34 év alatt kifejezetten kedvező eredményeket értek el" - emelte ki a szakértő.

Elmondta még, hogy az idő múlásával a magyarok is egyre inkább fektetnek külföldi részvényekbe, ennek aránya akár a 40 százalékot is elérheti, "ahogy a megtakarításokban is az euró és a dollár is újra növekszik".

A magyar tőzsdén jegyzett részvények összértéke körülbelül 20 ezer milliárd forintot tesz ki, ami a hazai GDP 24 százalékának felel meg. Bár messze elmaradunk a nyugat-európai országok 60-80-100 százalékos GDP-arányos kapitalizációjától, a környező országokhoz viszonyítva mégis viszonylag kedvező arányt mutatunk. Érdemes megjegyezni, hogy a teljes összegnek csupán egytizede, körülbelül 2000 milliárd forint van közvetlenül magyar magánszemélyek birtokában. "Bár az elmúlt 10 év során ötszörösére nőtt ez az összeg, még mindig viszonylag csekélynek számít" - hívta fel a figyelmet a tőzsdei szakértő.

A Budapesti Értéktőzsdén az indexet jelenleg 16 részvény teszi ki, de igazándiból a négy blue chip az, amely a forgalom túlnyomó részét adja, több mint 90 százalékát.

"Ez az index alapvetően a blue chip kategóriába tartozik, és rendkívül stabilnak mondható: a Richtert 1994-ben, az OTP-t 1995-ben, a Molt 1996-ban, míg a Telekomot 1998 elején vették fel az indexbe. Így tehát közel 30 éve a legfontosabb összetevői szinte változatlanok."

A blue chip részvények közül az OTP árfolyama elképesztő, 250-szeres növekedést mutatott, míg a Richter esetében ez a szám 80-szorosra emelkedett. A Mol részvényárfolyama 22-szeresére nőtt. Ezzel szemben a Telekom csupán 2,5-szeres növekedést ért el 1997 óta, ami reálértéken csökkenést tükröz. Érdekes, hogy a bevezetéskor a Telekom részvények vezették a piacot, mára viszont jelentős visszaesést mutatnak.