Ukrajna példája világosan megmutatta, hogy Oroszország nagyhatalmi imázsa mögött valójában komoly gyengeségek rejtőznek.
Ukrajna egyre hatékonyabban támadja Oroszország területét, ami megmutatja, hogy az ország hatalmas mérete már nem előny, hanem stratégiai gyengeség a háborúban - jelentette az Al-Dzsazíra.
Oroszország hatalmas, 17 millió négyzetkilométeres kiterjedése, amely a Föld szárazföldi területének 11%-át fedi le, egykor védelmet nyújtott a külső fenyegetésekkel szemben. Azonban az Ukrajnával zajló háború, amely már negyedik évébe lépett, rávilágított arra, hogy ez a hatalmas terület immár inkább hátrányként jelentkezik.
Oroszország kiterjedt földrajzi adottságai számtalan lehetőséget rejtenek a csapások végrehajtására.
- fogalmazott ironikus hangsúllyal Ihor Romanenko altábornagy, az ukrán fegyveres erők volt helyettes vezetője.
Kijev folyamatosan számot ad arról, hogy a közel 2000 kilométeres orosz-ukrán határ mindkét irányban átjárható, hiszen számos alkalommal történt határátlépés szárazföldön. A legnagyobb károkat azonban a sorozatos dróntámadások okozzák. Moszkva szovjet időkből örökölt légvédelmi rendszerei túl ritkán helyezkednek el Nyugat-Oroszország területén, így gyakran tehetetlenek az egyre komplexebb ukrán támadásokkal szemben. Június 1-jén az ukrán biztonsági szolgálat (SzBU) végrehajtotta a "Pókháló" hadműveletet, egy nagyszabású dróntámadást, amely a 2022-es teljes körű invázió kezdete óta először érte el Szibériát. Az ukrán drónok - amelyeket valószínűleg Kazahsztánból csempésztek be - közel 4000 kilométerre az ukrán határtól, az irkutszki régióban található Belaja légibázis közelében szálltak fel, és több stratégiai bombázót megsemmisítettek vagy megrongáltak. Ezen túlmenően az Amur régióban, Ukrajnától 7500 kilométerre keletre fekvő bombázók is a célkeresztbe kerültek. Kijev orosz területen végrehajtott akcióinak mérete és merészsége folyamatosan növekszik, amit egyre több példa igazol.
Az ukrán drónok a moszkvai térséget is célkeresztbe állították, ahol számos katonai létesítmény és bázis helyezkedik el. 2023 májusában két drón robbant fel a Kreml felett, ami enyhe károsodást okozott az egyik palotában. Ezt követően a drónos támadások rendszeressé váltak, és újra és újra megpróbálnak behatolni Oroszország fővárosába. Nemcsak a katonai célpontok, hanem a gazdasági infrastruktúra is a támadások kereszttüzébe került. Az olajfinomítók és csővezetékek ellen irányuló akciók következtében Oroszország olajfinomító kapacitásának körülbelül 14%-át érintették a Pentagon védelmi hírszerző ügynökségének májusi jelentése szerint.
A támadások olyan mértékű rombolást végeztek, hogy még Washington is aggodalmát fejezte ki Kijev felé, amiért ezek az események növelik a globális olajárakat.
A támadások következtében Oroszország hat hónapra leállította a benzinexportot, ami drámai módon, 30 százalékkal megemelte a belföldi üzemanyagárakat. Emellett kénytelen volt benzint importálni a szomszédos Belaruszból. Kijev ügyesen kihasználja Oroszország vasúti ellátási vonalakra való túlzott támaszkodását, ezeket rendszeresen támadva próbálja megnehezíteni az utánpótlást. Néhány elemző véleménye szerint azonban Kijev akciói Oroszország ellen túl késlekedtek, és nem voltak elég hatékonyak vagy célzottak ahhoz, hogy valódi károkat okozzanak. "Ukrajna sokáig figyelmen kívül hagyta a szabadtéri lőszerraktárakat, és most, szimbolikus jelleggel, értelmetlen csapást mért Moszkvára" - fogalmazott Nyikolaj Mitrohin, a németországi Brémai Egyetem kutatója.
Romanenko nyugalmazott tábornok véleménye szerint az igazi ukrán sikerek még előttünk állnak, azonban a szükséges eszközök jelenleg hiányoznak a megvalósításhoz.
