Ukrajnai konfliktus - a brit és a német vezetőség határozottan támogatja a konstruktív békemegállapodás elérését.

A béke Ukrajnában csak akkor válhat valóra, ha az ország szuverenitása garantált - hangsúlyozta Olaf Scholz német kancellár a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián szombaton. A rendezvényen elmondottak szerint mind biztonsági, mind gazdasági szempontból rendkívül káros következményekkel járna, ha Ukrajnában nem megfelelő békemegállapodás jönne létre. Ezt a véleményt osztotta David Lammy brit külügyminiszter és John Healey védelmi miniszter, akik közös cikkükben szintén rámutattak az ilyen megállapodások kockázataira.

Olaf Scholz, a német szociáldemokrata politikai vezető, hangsúlyozta, hogy Németország nem fogad el semmiféle békediktátumot. Kijelentette továbbá, hogy Oroszország győzelme és Ukrajna bukása nem hozna tartós békét a régióban - értesült az MTI.

A német kormányfő hangsúlyozta, hogy Ukrajnáról folytatott bármilyen tárgyalásnak alapvetően tiszteletben kell tartania az ország szuverenitását és függetlenségét. "Ukrajna jövőbeli megoldásának végén olyan haderővel kell rendelkeznie, amely képes megvédeni magát egy esetleges újabb orosz agresszióval szemben. Ez nemcsak anyagi, hanem logisztikai és pénzügyi szempontból is óriási kihívást jelent" - mondta a német kancellár. Kiemelte, hogy a harcok leállása után is elengedhetetlen, hogy Európa és transzatlanti szövetségesei támogassák Ukrajnát. Scholz ezen kívül kritizálta a kontinens és Amerika biztonságának különválasztásának gondolatát is.

Világossá tette azt is, hogy Németország a jövőben is jelentős mennyiségű hadianyagot vásárol majd az Egyesült Államoktól, de egyúttal kijelentette, hogy erős európai fegyveriparra van szükség.

A közelgő választások fényében Olaf Scholz hangsúlyozta, hogy a németek határozottan elutasítják a külső beavatkozásokat, amelyek az Alternatíva Németországnak párt támogatására irányulnak.

A német kormányfő hangsúlyozta: "Ez egyszerűen elfogadhatatlan, főleg barátok és szövetségesek között." Kiemelte, hogy "csak mi magunk dönthetjük el, merre folytatódik a demokráciánk" – tette hozzá határozottan. "Mi, és senki más!" – szögezte le. Friedrich Merz, a konzervatív Kereszténydemokrata Unió (CDU) kancellárjelöltje is kifejtette véleményét a konferencián, és világossá tette, hogy Ukrajna esetleges NATO-tagságáról közösen kell dönteniük a szövetségeseknek.

"A legutóbbi NATO-csúcs óta egyértelművé vált, hogy a szövetség tagjai között konszenzus alakult ki Ukrajna tagságának lehetőségeivel kapcsolatban. Ha ezt a helyzetet meg kívánjuk változtatni, azt közös erőfeszítéssel kell elérnünk" - hangsúlyozta. A konzervatív politikus hozzátette: nem tudja támogatni azt a megközelítést, amely szerint a Moszkvával folytatott tárgyalások előtt elvetnék Ukrajna lehetséges NATO-tagságát.

Biztonsági és gazdasági szempontból egyaránt káros lenne, ha Ukrajnában rossz békemegállapodás születne - áll David Lammy brit külügyminiszter és John Healey védelmi miniszter szombaton megjelent közös cikkében.

A brit munkáspárti kormány két minisztere a The Daily Telegraph című konzervatív napilapban közzétett írásukban hangsúlyozzák, hogy a tartós béke eléréséhez elengedhetetlen egy új biztonsági struktúra kialakítása.

Ennek fő elemei közé tartozik, hogy Európának többet kell tennie saját biztonságáért, de az is, hogy fennmaradjon az Egyesült Államok hosszú távra szóló elkötelezettsége NATO-szövetségesei mellett.

Lammy és Healey szerint Ukrajnában olyan erőteljes békemegállapodásra van szükség, amely visszatartja Oroszországot bármiféle jövőbeni agressziótól.

Ezért elengedhetetlen, hogy Ukrajnáról való tárgyalásokat kizárólag Ukrajna részvételével folytassunk, és különösen fontos, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a lehető legmeghatározóbb pozícióban képviselhesse országát ezeken a megbeszéléseken.

A brit kormány többször is kifejezte hivatalos álláspontját azóta, hogy Donald Trump amerikai elnök a héten telefonbeszélgetést folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A két vezető megbeszélésük során megállapodott az ukrajnai háború lezárására irányuló szakértői egyeztetések azonnali elindításáról.

Keir Starmer brit miniszterelnök is egyértelműen megerősítette ezt a hivatalos londoni álláspontot, amikor pénteken telefonon egyeztetett Zelenszkijjel. A Downing Street közleménye szerint Starmer a megbeszélés során határozottan kijelentette, hogy Ukrajna jövőjéről nem lehet dönteni az ukrán vezetés bevonása nélkül.

A brit külügyminiszter és a védelmi miniszter a szombaton megjelent közös cikkben ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy ha Ukrajnában rossz békemegállapodás születik, az biztonsági és gazdasági károkat is okozna. David Lammy és John Healey kiemelte, hogy a 2022-ben kezdődött háború 1,5 százalékkal csökkentette a világgazdasági szintű hazai össztermék (GDP) értékét, és 3 százalékpontot adott hozzá az európai inflációs rátához.

A két miniszter egyetértett azzal, hogy az Egyesült Államok nagyobb védelmi ráfordítást követel Európától.

Az elemzők megjegyezték, hogy Amerika évtizedek óta folyamatosan hangsúlyozza európai szövetségeseinek, hogy növeljék védelmi költségvetésüket. London is határozottan támogatja ezt az álláspontot, kiemelve, hogy Európa felelőssége, hogy jelentősebben fektessen saját védelmi rendszerébe.

Ez a folyamat már el is kezdődött: 2021-ben csak az hat NATO-tagország érte el a hazai össztermék 2 százalékában meghatározott minimális védelmi kiadási célt, ma már viszont 23 ország teljesíti ezt a NATO-ajánlást - áll Lammy és Healey szombati cikkében.

A londoni Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének (IISS) e héten ismertetett éves világjelentése (Military Balance 2025) szerint Európa tavaly 457 milliárd dollárnak megfelelő összeget fordított védelmi kiadásokra, reálértéken számolva 11,7 százalékkal többet, mint 2023-ban, de még ez az összeg sem érte el a NATO teljes védelmi költségvetésének egyharmadát.