Vannak olyanok, akik gúnyosan elfordítják a fejüket Trump vámintézkedései láttán.
A Fidelity elemzése alapján a közép- és kelet-európai részvénypiacokon még mindig rengeteg ígéretes lehetőség rejlik.
A sajtó és a szélesebb közvélemény által megfogalmazott érvek között gyakran hangoztatják, hogy a régió jelentős autóipari exportőr, ami miatt a vámok bevezetése kedvezőtlen következményekkel járhat. Azonban ez a megközelítés számos lényeges tényezőt figyelmen kívül hagy. Először is, a közép- és kelet-európai országok gazdaságában a gépjárműexport a bruttó hazai termék (GDP) viszonylag csekély részét képviseli. Sőt, azokban az országokban, ahol az autóipar jelentősebb szerepet játszik, az Egyesült Államokba irányuló export volumene eltörpül az Európai Unió irányába történő kivitel mellett. Az érintett piacok elemzésekor számos tényezőt kell figyelembe venni. Például Szlovákia esetében a részvénypiac nem elég erős ahhoz, hogy átvészelje a potenciális vámszabályozás hatásait, míg Magyarországon csupán egyetlen jelentős hazai részvény, az OTP Bank található, amelynek nyeresége is csak egynegyed része származik a magyar piacon. Lengyelország és Görögország szintén eltérő helyzetben van, hiszen az autóipar szerepe Lengyelországban is mérsékeltebb, míg Görögországban gyakorlatilag nem is létezik.
Egy másik lényeges téma az iparágak közötti esetleges magasabb vámok bevezetése. Jelenleg a kölcsönös vámok alkalmazását felfüggesztették, azonban a kezdetben javasolt 20%-os vámtétel kapcsán aggályok merültek fel az EU-val szemben. Ennek oka, hogy a közép- és kelet-európai gazdaságok szoros kapcsolatban állnak az európai ellátási láncokkal. A Fidelity előrejelzése szerint Görögország és Lengyelország, az Egyesült Államokba irányuló exportjuk GDP-hez viszonyított alacsonyabb aránya miatt a nagyobb tőzsdékkel rendelkező gazdaságok közül a legkevésbé érintettek lesznek.
Más, közvetettebb következményekre fókuszálva, egy globális recesszió nyilvánvalóan kihatással lenne a közép-kelet-európai gazdaságokra, ám a helyzet ennél sokkal összetettebb, mint ahogyan azt a média gyakran bemutatja. Ha például Lengyelország gazdasági helyzetére koncentrálunk, láthatjuk, hogy az ország viszonylag jól teljesített a globális pénzügyi válság idején, amikor is sikerült elkerülnie a recessziót, sőt, a világgazdaság gyengesége ellenére is 2,5 százalékos GDP-növekedést mutatott fel. A jövőt illetően a lengyel gazdaság számára kulcsfontosságú lehet az EU-források felhasználásának beindítása, amely várhatóan jelentős infrastrukturális projekteket indít el, ezáltal komoly lendületet adva a piacnak. A jelenlegi uniós támogatások rekordszintet érnek el, és Lengyelország valószínűleg a legnagyobb haszonélvezője lesz ennek a folyamatnak. A 2040-ig terjedő időszakban tervezett beruházások, amelyek az utak, vasutak, kikötők és energiatermelés területeit célozzák meg, összesen körülbelül 1000 milliárd zlotyt tehetnek ki.
Jelenleg már érzékelhető, hogy a beruházások hatása fokozatosan eljut a vállalatokhoz. Például a lengyel építőipar éllovasa, a Budimex, rekordmennyiségű megrendeléssel büszkélkedhet, amelynek 80%-a várhatóan 2025 és 2026 között valós kiadások formájában realizálódik. Ezzel párhuzamosan a kelet-közép-európai gazdaságok közül Görögország is stabil helyzetben van. A gazdasági tevékenység itt továbbra is élénk, a munkaerőpiac folyamatosan javul, míg a feldolgozóipari aktivitás mutatói az első negyedév végén kedvezően zártak, és az új megrendelések is biztató jeleket mutatnak. A két ország közötti fő eltérés abban rejlik, hogy Görögország már régebb óta élvezi az uniós támogatások áramlását, ami hozzájárult ahhoz, hogy a két évvel ezelőtti negatív szintről a hitelállomány növekedése mára 13%-ra ugrott.
Csehország és Magyarország jobban ki lenne téve egy globális recessziónak, de ezek a gazdaságok a német beszállítói lánc részei, így az exportveszteség egy részét ellensúlyozná a Németország által bejelentett nagyszabású ösztönző csomag. Amint az alábbi ábra mutatja, a német beruházási aktivitás jellemzően a közép- és kelet-európai vállalati hitelek növekedésével párhuzamosan mozog.
A Fidelity szakértői rendkívül optimisták a piac bankjaival kapcsolatban, különösen a görög és lengyel bankokkal - például a görög Piraeus Financial és a lengyel PKO Bankkal -, amelyek jó helyzetben vannak ahhoz, hogy kihasználják a pozitív makrotrendeket. A kamatcsökkentés lehetősége az egyik potenciális ellenszél, amelyet szorosan figyelemmel kísérnek, és azon dolgoznak, hogy felmérjék a bankok nettó haszonkulcsára gyakorolt lehetséges hatást. Általánosságban azonban e bankok értékeltsége nagyon kedvező, amit a 8 és 10 százalék közötti osztalékhozamok is mutatnak.
