Európában egyre inkább elterjedt egy veszélyes állatbetegség, amely komoly kihívások elé állítja a gazdálkodókat. Az alábbiakban bemutatjuk, hogyan lehet hatékonyan védekezni ennek a betegségnek a terjedése ellen. Az intézkedések között szerepel a megfele
Európa számos pontján egyre inkább elterjed a kéknyelv-fertőzés, és bár Magyarország jelenleg még mentes e betegségtől, az utóbbi hetek során többször is észlelték a vírust behozott állatokban. A járvány megelőzése érdekében elengedhetetlen, hogy az állattartók és a hatóságok szoros együttműködésben dolgozzanak – áll a Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ) hivatalos közleményében.
A kéknyelv-betegséget vírus okozza, amely elsősorban kérődző állatokat, például juhokat és szarvasmarhákat érint. Az elmúlt két évtizedben a betegség megítélése és kezelése sokat változott Európában. A kór az 1990-es évek végén és a 2000-es évek elején még viszonylag ismeretlen volt a kontinensünkön, elsősorban Afrikában és a Közel-Keleten terjedt el. Az első jelentős kitörés 2006-ban, Spanyolországban történt az EU-ban, amit gyors terjedés követett más országokban is, például Franciaországban és Olaszországban - közölte a portál kérdésére a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állatvédelmi és Állategészségügyi Igazgatósága. A hatóság elmondta, hogy a 2010-es évek elején az EU szabályozási keretet alakított ki a betegség kezelésére, és a tagállamok vállalták, hogy megelőző intézkedéseket tesznek, ide értve a vakcinázási programokat és a betegség monitorozását.
Hazánkban is megkezdték a kéknyelv-betegség terjedésének megfékezésére irányuló szükséges intézkedések bevezetését. A vakcinák kifejlesztése és alkalmazása kulcsfontosságú szerepet játszik a betegség ellenőrzésében. Ezt a tényt az is alátámasztja, hogy az EU a kéknyelv-betegséget a C kategóriába sorolta, ami azt jelenti, hogy a mentesítés a tagállamok számára önkéntes alapon történik.
Bár hazánk területén több alkalommal is sikerült kimutatni a vírus nukleinsavát, a Nébih Állatvédelmi és Állategészségügyi Igazgatóság tájékoztatása szerint a vizsgált állatoknál nem tapasztaltak klinikai tüneteket, és a járványügyi kapcsolatok is hiányoznak a kitörések tekintetében. Érdemes megjegyezni, hogy a vírus nukleinsavának nyomai a vérben még akkor is kimutathatók lehetnek, amikor a vírus már nem aktív. Fontos hangsúlyozni, hogy ezek az esetek nem befolyásolták az ország mentességi státuszát, azonban a kimutatott vírus nukleinsav figyelmeztető jelként szolgálhat. A behozott és karanténba helyezett állatokban még mindig lehet aktív vírus, ami potenciálisan átjuthat a hazai állományokba, különösen akkor, ha környezetükben szúnyogok, mint vektorok, is jelen vannak.
A kéknyelv-betegség megjelenése negatívan érintheti a hazánkból származó élőállatok és állati eredetű termékek exportját. Ezeken túl további állategészségügyi szolgáltatások, vakcinázási programok és egyéb megelőző intézkedések válhatnak szükségessé, hogy a meglévő állományvédelmet biztosítsák, valamint megakadályozzák a betegség terjedését. A védekezésben különösen fontos, hogy az állategészségügyi hatóságok, a gazdák és a szakmai szervezetek együttműködjenek.
A Nébih Állatvédelmi és Állategészségügyi Igazgatósága hangsúlyozta, hogy a kockázatok minimalizálása érdekében három fő intézkedést érdemes figyelembe venni. Először is, a vakcinálás kiemelkedő szerepet játszik: ha egy állat kéknyelv-betegséggel fertőzött területről érkezik, akkor legalább 60 nappal a szállítás előtt be kell oltani a helyi vírus szerotípusával szemben. Bizonyos helyzetekben ez az időtartam csökkenthető. Fontos, hogy a szállításhoz szükséges állategészségügyi bizonyítványt is el kell vinni, amely igazolja a megvalósult előírásokat. Emellett elengedhetetlen a szúnyogok ellen irányuló védekezés, valamint a karanténszabályok szigorú betartása. A különböző állatpopulációk közötti közvetlen kapcsolat csökkentése mellett figyelmet kell fordítani a betelepítések időzítésére és a vásárlások megfelelő ütemezésére is.
