A Virunga Nemzeti Park, Afrika szívében elhelyezkedő természeti csoda, a világörökség részeként kiemelkedő jelentőséggel bír. A Kongói Demokratikus Köztársaság területén terül el, és lenyűgöző tájakat, gazdag biodiverzitást és különleges ökoszisztémákat r

A Virunga Nemzeti Park Afrika keleti részén, a Kongói Demokratikus Köztársaság területén fekszik, és páratlan természeti kincsekkel büszkélkedhet. E különleges helyszín változatos tájai között aktív vulkánokat, buján zöldellő esőerdőket, végtelen füves síkságokat, mocsaras területeket és magasan emelkedő havas csúcsokat találunk. A Hold-hegység, más néven Ruwenzori, csodálatos magasságokban terül el, ahol a legmagasabb csúcs, a Stanley-hegy (Margherita) 5 109 méteren helyezkedik el. A park élővilága lenyűgöző sokszínűséggel bír, különleges növény- és állatfajokkal, köztük veszélyeztetett és endemikus fajokkal. A vulkánok rendszeres kitörései folyamatosan formálják a tájat, amely mindig újraéled a természet erejének köszönhetően. A déli területen a Ruwenzori-hegység, amely nyolc vulkánból áll, a földkéreg tektonikus aktivitásának következményeként jött létre. Ezek közül hét a nemzeti park területén található, a Nyamuragira és a Nyiragongo vulkánok a legaktívabbak. A Nyiragongo kráterében állandó lávató található, amely néha kiürül, ezzel súlyos következményeket okozva a helyi közösségek számára. Csak néhány vulkán rendelkezik a Földön hasonló jelenséggel, és a Nyiragongo az, amely a legnagyobb, közel háromszáz méteres átmérőjű lávatóval büszkélkedhet. A vulkán folyamatosan gázokat bocsát ki, ezért a környék látogatása nem ajánlott. A láva gyors mozgása komoly fenyegetést jelent Goma városára, amely mindössze tíz kilométerre fekszik a Nyiragongo-hegytől a Kivu-tó partján. A vulkán kétségtelenül áldás és átok is egyszerre a másfél milliós lakosság számára; a vulkáni talaj termékeny, de a gázok és a láva állandó kihívást jelentenek. Goma sok menekültnek ad otthont, akiket a környék politikai és katonai konfliktusai kényszerítettek elmenekülni. Ezek az emberek közvetlenül a vulkán lábánál építik új otthonaikat. A legnagyobb veszélyt nem csupán a láva jelenti, hanem a limnikus kitörések kockázata is, amikor a tó alól nagy mennyiségű gáz szabadul fel. A Kivu-tó alatt található gázkészletek metánt és szén-dioxidot tartalmaznak, és a Nyiragongo kitörése után a magma mélyen a föld alatt áramlott, közvetlenül Goma alatt, közel a Kivu-tóhoz. Szerencsére nem érte el a tavat, különben egy hatalmas robbanás következett volna be, melynek következményei végzetesek lettek volna az egész környék élővilágára nézve. Ilyen eset már történt 1986-ban a kameruni Nyos-tónál. A helyi legendák szerint a bűnösök lelkei a Nyiragongo tüzében szenvednek, míg a tiszták lelkei a Karisimbi vulkán tetején, amely részben Ruandához tartozik, élvezhetik az örök életet. Ez a különleges táj, a vulkánok és a gazdag kultúra valóban egyedülálló élményt nyújt mindazok számára, akik felfedezni kívánják ezt a varázslatos vidéket.

A tengerszint feletti magasság, a sok csapadék és a kedvező talaj folytán a Virunga Nemzeti Parkon belül rengeteg növény-és állatfaj él. A biológiai sokféleség szempontjából első helyen áll Afrikában. Több mint kétezer növényfajt azonosítottak, amelyeknek tíz százaléka csak itt fordul elő. Erre honos a ritka hegyi gorilla, a keleti gorilla és a keleti csimpánz. A patás állatok között olyan ritka állatok vannak, mint az okapi és a vörös erdei duiker. A füves térségekben a szavannák jellegzetes állatai, köztük elefántok, bivalyok, gazellák, antilopok, vízilovak és oroszlánok élnek. Afrikában itt fordul elő a legtöbb víziló az Edward-tó partján, valamint a Rwindi, Rutshuru és Semliki folyók mentén. A nemzeti park vadvilágát azonban súlyosan veszélyezteti az orvvadászat és az illegális kereskedelem. A vadőrök folyamatos veszélyben vannak, nem ritkák errefelé a gyilkosságok sem.

A Tshiaberimu-hegy északi része a Virunga Nemzeti Park szívében helyezkedik el, és a gorillák titkos menedékhelyéül szolgál, elérve a háromezres méter magaslatot. A hegy felfedezése a XVI. századra nyúlik vissza, amikor a bantu népekhez tartozó wanada-k átkeltek a Semliki-folyón, amelyet akkoriban Kalemba néven, vagyis Kígyókötélként emlegettek. Az első európai felfedező, Stanley, kíváncsi volt a folyó nevére, ezért egy halászhoz fordult, aki zárt táskát cipelt a hátán. A halász, tévesen értelmezve a kérdést, azt válaszolta, hogy Simuliki, ami annyit jelent, hogy „nincs benne semmi”. Stanley ezt a szót rögzítette a jegyzeteiben, és így született meg a folyó neve. Stanley felfedezőtábora egy gyönyörű, magas fákkal övezett területen állt, ahol ma is látható az Edward-tó nyugati partján található Stanley fája. A yira nép, amely Ugandából érkezett, a Sárkány háta nevű szigetről kelhetett át a Kalemba-folyón. Ez a sziget valójában egy hatalmas szikla, amely elválasztja az Edward-tavat a Semliki folyótól, közvetlenül a Virunga Nemzeti Park Ishango régészeti lelőhelyének közelében. Miután átkeltek a Semliki-folyón, a Baswagha törzs vezetője ideiglenesen letelepítette népét a Tshiaberimu-hegy lábánál, ahol olyan állatfajt találtak, amely korábban ismeretlen volt számukra. Amikor ezekkel az állatokkal találkoztak, azok fenyegetően ütögetni kezdték saját mellkasukat. Mivel szellemeknek vélték a gorillákat, a hegy neve innentől kezdve Szellemek otthona lett, ezzel is hangsúlyozva a titokzatos és varázslatos atmoszférát, amely körülöleli ezt a különleges helyet.