**Természetjog: Fogalom, Értelmezés és Eredet - Fedezd fel a mélyebb összefüggéseket! + Videó** A természetjog egy olyan filozófiai koncepció, amely az emberi jogok és kötelezettségek alapjait képezi. De mit is jelent valójában? Hogyan értelmezhetjük a k
Az utóbbi hetekben a Visszafoglalásban a forradalmi baloldal, a posztmodernizmus és más, sokak által vitatott témák kerültek terítékre.
Az utóbbi hetekben a Visszafoglalásban a forradalmi baloldal, a posztmodernizmus és más, sokak által vitatott témák kerültek terítékre. Megadja Gábor, a Századvég kutatási igazgatója és Molnár Attila Károly eszmetörténész, professzor, egyetemi tanár, ahogy fogalmaztak, visszafoglalták Lánczi András filozófust, egyetemi tanárt is, aki vendégük volt podcastműsorukban, hogy a természetjog fogalmáról még több dolgot megtudhassanak.
Megadja Gábor emlékeztetett, hogy az egyik adásban már volt szó a természetjogról, de nem bontották ki a fogalom minden szeletét. Megadja Gábor rá is kérdezett, mit értünk természetjog alatt. Lánczi András válasza első részében arra utalt, ha definiálni akarjuk, azt is lehet, de néhány mondatban a problémát kellene megvilágítani - fogalmazott. Kiemelte, hogy a természetjog, ahonnan ő mindig is tanulmányozta, az a politikán belül megjelenő természetjogi gondolkodás, illetve a filozófián belüli.
Aki a témával kapcsolatban a legalapvetőbb kérdést teszi fel, az az emberek életét szabályozó törvények, maga a rend, amiben él az ember és minden, ami a közösségi életet szabályozza, az honnan ered? Mint fogalmazott, erre két nagy válasz született. Az egyik az, hogy természettől fogva van ez a rend és azért olyan az a rend és olyanok a szabályok, amelyek irányítják a közösség életét, mert azok a természet alapelveiből következnek, amit a racionális ember felismert egy ponton és kialakította azokat a közösségi életformákat, elsősorban az államot, amit később természetjogi elveknek nevezünk. A másik szerint az lehetséges, hogy egymás között az emberek kigondolják, elképzelik, leírják, érvelnek mellette, hogy miképpen kell berendezni a közösség életét, ugye itt mindig jön a görög szó, a nomosz ("νόμος"), tehát a törvény, a szabály az az emberek közötti megállapodást kérdése. Lánczi András kiemelte, hogy a természetjognak ez az alapproblémája, és amit a természetjog erről állít, ami a vitaképes éle, ha úgy tetszik az az, amit nem csak külföldi, hanem magyar filozófusok is gyönyörűen megfogalmaztak.
Itt külön kiemelte Kecskés Pál Természetjog című kötetét, amelyet 1942-ben adtak ki. Mint fogalmazott, a szerző ad egy világos definíciót, miszerint az emberi életnek azok a törvényei, amelyek fölötte állnak az emberi megegyezésnek, valamint a törvények azok transzcendensek, és túlmutatnak az ember materiális létén. A beszélgetésben hozzátette azt is, hogy mi a természet, ami nem magától értetődő, hanem az emberi racionalitás alakította ki. Több európai értelmezése is van, de az első definíció az antikvitáshoz kötődik. Ha arra is kíváncsiak, hogy a rendről mit gondoltak korábbi szerzők és ezt hogyan elemezték szakértőink a Visszafoglalásban, tartsanak velünk.
