A színek forradalma A világunk szürkesége néha elnyomja a szívünkből kiszabadulni vágyó színeket. De mi történne, ha a színek fellázadnának? Egy új világot építenének, ahol minden árnyalatnak megvan a maga helye és jelentősége. Ez a színek forradalma, ah

A Stanford Egyetem szakértői figyelmét nem kerülte el a szerb diákok figyelemre méltó teljesítménye. Egy keddi panelbeszélgetés során a résztvevők arra a következtetésre jutottak, hogy az újvidéki vasútállomáson történt tragédia nyomán kialakult szerbiai egyetemi mozgalom mintául szolgálhat a globális ellenállás számára. A szerb hallgatók példát mutathatnak a világnak arról, hogyan lehet kitartóan és szervezetten harcolni az igazságosságért és a demokráciáért. A világ számos táján egyre aggasztóbb helyzetekkel nézünk szembe: a modern diktatúrák, autokráciák, populizmus és szélsőségesség terjedése megoldásra vár.

Az 1968-as francia diáklázadások óta tudjuk, mekkora erőt jelent a tanult ifjúság megmozdulása, arra viszont még sosem volt példa, hogy egy egyetemista mozgalom egy év múlva is szervezetten, egyre erősebben, önmagát is korrigálva képes legyen komoly társadalmi-politikai szereplőként fennmaradni, fenntartani a társadalmi érdeklődést, mi több, formálni saját országa politikáját. Erre még nem volt példa a történelemben, eddig minden egyetemista mozgalom legfeljebb néhány hónap után kifulladt, miután bizonyos engedményekre kényszerítették a hatalmat, amely ellen lázadtak. Szerbiában azonban valami egészen más történik, ezért is érdeklődtek az újvidéki és belgrádi egyetemisták részvételével zajló kerekasztal beszélgetés iránt nemcsak az amerikai diákok, hanem politológusok és társadalomkutatók is.

De mi is zajlik valójában Szerbiában? Egy olyan generáció, amely korábban alig foglalkozott a politikával, most felébresztette a szerb társadalmat, amely már-már elveszítette a hitét abban, hogy a tizenkettedik éve hatalmon lévő, korrupt és illiberális kormány, amely lépésről lépésre emészti fel a jogállamiságot és Szerbia demokratikus jövőjét, demokratikus módon eltávolítható. Ha most választásokra kerülnének sor a szomszédos balkáni országban, a diákok mozgalma megelőzve a hagyományos politikai erőket, a mindent uraló kormányzó párttal szemben 12 pontos előnnyel diadalmaskodna.

Aleksandar Vučić elnök augusztusi ígérete szerint elkerülhetetlen, hogy választásokra kerüljön sor, amit a diákok követelései kényszerítettek ki. Az időpont még nem ismert, Vučić azonban egyre inkább elhúzza a dolgot, miközben az arcvesztés elkerülésének lehetősége egyre csökken. Jelenleg csak annyit tesz, hogy "színes forradalomról" beszél, és a nyugati demokráciák által finanszírozott szuverenitás elleni támadásként tünteti fel a jogállamért és demokráciáért küzdő fiatalokat, akiket "külföldi ügynökökként" próbál bemutatni. Ám előbb-utóbb kénytelen lesz kiírni az előrehozott választásokat, amelyek mérföldkővé válhatnak a politikai tájban. Ha a diákok valóban képesek lesznek szabad választáson legyőzni a Vučić-féle hatalmi struktúrát, akkor kitartásukkal új irányt szabhatnak a demokratikus ellenállásnak. A legfőbb kérdés azonban az, hogy lesz-e lehetőség szabad választásokra. Vajon Vučićék bevállalnak még egy tiszta, egyenlő feltételek mellett zajló megmérettetést, vagy számukra már csak a putyini és erdogani modell maradt? A válasz nemcsak Szerbiát foglalkoztatja, hanem globálisan is jelentőséggel bír, hiszen mintaként szolgálhat a hatalom peremén egyensúlyozó autokráciák számára.