Visszalépés a digitalizáció világában? Újra népszerűvé válik a borítékos kifizetés!

"A Magyar Nemzeti Bank (MNB) célkitűzése, hogy 2030-ra a teljes pénzforgalom kétharmadát elektronikus tranzakciók tegyék ki. Míg 2015-ben ez az arány csupán 13 százalék volt, addig 2024-re már 42 százalékra emelkedik" - nyilatkozta Bartha Lajos, a jegybank pénzügyi infrastruktúráért felelős ügyvezető igazgatója a legutóbbi sajtótájékoztatón.

A frissen megjelent fizetési rendszerekről szóló jelentés szerint egy év alatt 4 százalékpontos növekedést sikerült elérni az elektronikus tranzakciók darabszámában. A jegybank elérhetőnek tartja a 2030-ra kitűzött célt a qvik-kérelmek és egyéb digitális rendszerek elterjedése miatt.

Lapunk érdeklődésére Bartha Lajos kifejtette, hogy a központi visszaélésszűrő rendszer júliusi bevezetése hozzájárulhat ahhoz, hogy az ügyfelek nagyobb bizalommal forduljanak az elektronikus fizetési megoldásokhoz. Ez a lépés akár az elektronikus tranzakciók arányának növekedését is elősegítheti.

Természetesen! Íme egy egyedi változat: - kiemelte.

A gazdaság szinte minden jelentős szegmensében növekedett az elektronikus tranzakciók részesedése. A boltban végzett vásárlások esetében ez az arány 43 százalékra emelkedett, míg a számlák rendezésénél már 79 százalékot is elér. Az online vásárlások terén pedig a részarány 71 százalékra számottevően nőtt.

A cégek közötti pénzügyi tranzakciók döntő többsége már elektronikus úton zajlik, míg a magánszemélyek közötti pénzmozgások, valamint a magánszemélyek által a vállalatoknak juttatott, különféle szolgáltatásokért történő kifizetések jelentős része még mindig készpénzes formában történik.

Az elektronikus tranzakciók volumene túllépte a 2,5 milliárdot, a bankkártyás fizetések különösen dinamikusan nőttek. A 2016-os évhez képest a tranzakciók száma 2024-re elképesztő mértékben, négyszeresére emelkedett.

Az elektronikus tranzakciók aránya a kereskedelmi szektorban jelentős növekedést mutatott, hiszen az üzletek 40%-ánál már meghaladja az 50%-ot. Ez a jegybank által 2030-ra kitűzött cél elérését jelenti. A hatóság azonban nem áll meg itt, és ambiciózus tervei között szerepel a digitális tranzakciók további fokozása is.

Míg az 5 ezer forint alatti vásárlások esetén csupán 37 százalék körüli az elektronikus tranzakciók aránya, a magasabb összegű vásárlásoknál egy folyamatos növekedés figyelhető meg. Ennek egyik lehetséges magyarázata, hogy az ingyenes készpénzfelvételi limit 2014 óta változatlanul 150 ezer forint, amelyről részletesen tájékoztattunk egy korábbi írásunkban.

Területileg továbbra is nagy, akár 29 százalékpontos különbségek vannak Budapest és az egyes vármegyék között az elektronikus fizetések arányában. Az egyes vármegyékben és Budapesten az elektronikus tranzakciók arányának változása éves szinten kisebb mértékű eltéréseket mutatott: darabszámban 3-4, értékben pedig 2-3 százalékpontos növekedés volt 2024-ben.

Érdekes megfigyelni, hogy a lakosság körében a kizárólag elektronikus jövedelemmel rendelkezők arányában 6 százalékpontos csökkenés figyelhető meg 2023 és 2024 között. Tavaly a magánszemélyek 68%-a részesült csak bankszámlás kifizetésben, míg a fennmaradó 32%-nak a jövedelme készpénzben (is) érkezett.

A jegybanki cél 2030-ra a 80 százalékos arány elérése, amitől jelenleg még 12 százalékra vagyunk, ráadásul egy év alatt is sikerült jóval messzebb kerülni. Ezen a területen tehát van még bőven teendő.

A tavalyi évben több mint 1,1 millió qvik-kérelem teljesült közel 120 milliárd forint értékben. Közel 30 ezer kereskedőnél és szolgáltatónál érhető el a qvik.

Április végére a qvik-fizetési rendszeren keresztül már több mint 400 ezer tranzakció valósult meg QR-kód, NFC és link használatával, összesen 14 milliárd forint értékben. Az ilyen típusú megoldások, mint a QR-kódos, NFC-s és linkes opciók, a digitális tranzakciók több mint 90%-át teszik ki. Ezen kívül a CBA üzleteiben is elérhetjük ezeket a modern fizetési lehetőségeket.

A nemzetközi szolgáltatók ügyfeleinek száma 1,6 millióra rúgott, míg az általuk kibocsátott kártyák száma elérte a 2,1 milliót. A vásárlások összértéke 2024-ben 1600 milliárd forintot tett ki. Érdemes megjegyezni, hogy ez a tranzakciós érték 2020-ban csupán 234 milliárd forint volt, ami jelentős növekedést mutat az évek során.

tehát meghétszereződött a Revoluthoz és Wise-hoz hasonló fintech-szolgáltatók népszerűsége a magyar lakosság körében.

Az MNB álláspontja szerint a nagy piaci részesedéssel rendelkező szolgáltatóknak érdemes lenne Magyarországon letelepedniük. Ezzel a lépéssel a hazai jegybank még szorosabb ellenőrzés alatt tarthatná őket, biztosítva ezzel a pénzügyi stabilitást és a piac átláthatóságát.

Tavaly szeptember óta a jegybank irányelveinek megfelelően a bankok bevezették a napi átutalási limitet. Ezzel párhuzamosan a bűnözők ismét a bankkártyákra összpontosítottak, elhagyva az átutalásokat. Ez a tendencia már a statisztikákban is megfigyelhető: az utóbbi fél év során jelentősen megnőtt a kártyaadatokkal kapcsolatos csalások száma, valamint az általuk okozott kár mértéke.

Az adathalászat és a pszichológiai manipuláció a legelterjedtebb trükkök közé tartozik. Az adathalászat tipikus példájaként említhetjük a hamis banki weboldalak és online boltok készítését, míg a pszichológiai manipulációra olyan módszerek szolgálnak, mint a romantikus csalások, az unokázós átverések, a csomagküldős csalások, valamint a különféle befektetési ígéretek.

A bankok által az ügyfelekre hárított visszaélési kár aránya 2020 óta, főként a koronavírus-járvány következtében felgyorsult digitalizáció hatására, folyamatos emelkedést mutat. 2024-re ez a mutató már elérte a 92 százalékot.

Az MNB két fő ajánlást fogalmazott meg:

Egyrészt vannak kivételek, amikor nem kötelező erős ügyfélhitelesítést használni a bankoknak. És ha nem használnak ilyet a pénzintézetek, akkor az európai uniós szabály szerint, ilyen esetben a kárfelelősség a bankot terheli. A magyar törvényben jelenleg a súlyos gondatlanság esetén az ügyfélé a felelősség, nem a banké. Az MNB ennek módosítását javasolja.

Másrészt, a jegybank célja, hogy ha az ügyfelet megtévesztik, akkor elsődlegesen a bank viselje a kárért a felelősséget.

- válaszolta lapunk megkeresésére Bartha Lajos, hangsúlyozva, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium nyitott a javaslatokra. Elmondása szerint egy konzultációs folyamat veszi kezdetét, amely során minden érintett fél részt vehet, és közösen igyekeznek találni egy elfogadható kompromisszumot.

Az MNB részéről azt javasolják, hogy a parlament őszi ülésszakában szavazzanak is a törvényről, és az 2026. januárban lépjen hatályba.

A csalások jelentős része nem a bankok rendszereit célozza meg, hanem inkább az ügyfelek figyelmetlenségét, gyanútlanságát vagy éppen hiszékenységét használja ki. "Ezeket a tényezőket figyelembe véve, a szabályozó által a bankokra rótt egyre nagyobb felelősség a morális erózió fokozódásához vezethet" - hívta fel a figyelmet korábbi nyilatkozatában az OTP Bank.

A fizetési műveletek azonnali jóváírásának hiánya 20%-os jogszabálysértési arányt eredményezett. Ide sorolhatók azok a tranzakciók, amelyek az azonnali fizetési rendszer keretein belül nem teljesülnek néhány másodpercen belül. Továbbá, az erős ügyfélhitelesítés, mint például a kétfaktoros azonosítás, szintén jelentős problémát jelentett, hiszen ezeknél a jogszabálysértések aránya 18%-ra rúgott az ellenőrzések során.

Bartha Lajos hangsúlyozta, hogy az éves díjösszesítő küldése a pénzügyi szolgáltatók számára kötelező feladat. Véleménye szerint nem minden érintett tudta maradéktalanul elsajátítani ezt a gyakorlatot, ezért gyakran előfordulnak hiányosságok ezen a téren.

A következő év során kiemelt figyelmet fordítunk a lakossági és vállalati ügyfelek védelmére, amely alapvető fontosságú feladatunk lesz. Emellett a szabályozó szerv folyamatosan értékeli és figyelemmel kíséri a nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően magas magyar pénzforgalmi költségeket, hogy biztosítsa az átláthatóságot és a versenyképességet.